Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

Földadó-minimum (Ft) Baranya- Mohácsi Hegy­vári háti Pécsi Pécsváradi Sikló­si Szentlő- Együtt rinci járás községeinek száma a községi földadó-minimum nagysága szerint 0,1— 2,0 — — 1 — — — — 1 2,1— 4,0 — — 27 — 1 — 3 31 4,1— 6,0 — 2 36 6 4 3 6 57 6,1— 8,0 2 2 9 25 19 9 19 85 8,1—10,0 13 1 — 11 7 31 22 85 10,1—12,0 6 3 — 10 5 13 21 58 12,1—14,0 ó 6 — 3 __ — 1 16 14,1—16,0 6 1 — 1 — — — 8 16,1—18,0 6 5 — — — — — 11 18,1—21,0 1 1 •— — — — — 2 21,1—23,0 — 2 — — — — — 2 összesen : 40 23 73 56 36 56 72 356* * Megj. 1 községben nem volt választó. A Baranya megyei településeknek mintegy 64%-a a 6-12 Ft földadó-minimu­mot fizető települések sorába tartozott. A települések 11%-át ennél több, míg 25 %-át ennél kevesebb földadóval terhelték meg. A legtehetősebb járások közé tar­tozott a baranyavári (függetlenségi pártállású) és a mohácsi (nemzeti párti), míg a legkedvezőtlenebb helyzetű a hegyháti (kormánypárti) járás volt. Mindez azon­ban nem éreztette különösebben hatását, mert a sásdi választókerület (hegyháti járás) 1893-ban 3651 választójogosultjával a harmadik legtöbb választót számlálta a megyében, míg 1895-ben és 1896-ban már a második helyet foglalta el a válasz­tók összességére nézve (3759 ill. 3806 választójogosulttal). Azaz a kisebb földadó­minimum választási szempontból kedvező helyzetbe hozta a kormánypárti kerüle­tet. Az anomáliákat maga Bánffy is beismerte a képviselőházban, hogy egynegyed úrbéri telekre Bács-Bodrog megyében 32 Ft 83 kr, Baranyában 22 Ft, Somogyban 19 Ft adó is jut, míg pl. Máramaros megyében csak 17 kr vagy Liptóban 35 kr. A magasabb választói cenzus egyértelműen szűkítette a választásra jogosultak kö­rét a magyarlakta vidékeken, de ott is, ahol a kerületek pártállása ellenzéki volt. Az ellenzéki Sima Ferenc ezért javasolt 5 Ft-os általános cenzust. Ugrón Gábor pedig eleve anakronisztikusnak minősítette, hogy az 1848-ban megállapított egy­negyed úrbéri telek legyen továbbra is a választói jogosultság alapja, mivel an­nak jövedelmezősége és nagysága vidékenként eltért. így Bánffy sem tehetett mást. mint hogy egy új választási törvény esetén — amelynek előmunkálatai 1896 közepén a belügyminisztériumban folytak - a választókerületek átalakításának szükségességét elismerte. 4 " A választókerületek beosztása, a választókerületi népesség A választókerületek kialakításában nem a népesedési viszonyok, nem a gaz­dasági és kulturális fejlettség játszottak szerepet, de még csak nem is a mate­matikai egyenlőségi szempontok (az egyenértékű vagy azonos nagyságú telek), hanem pártpolitikai, nemzetiségi megfontolások, Ennek következtében kirívó arány-

Next

/
Thumbnails
Contents