Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

# Keretek között - sikeresen folytatta a kirendeltség telepítő tevékenységét. (A földjuttatás tekintetében, mint már említettük, kevésbé.) Földhivatali szervvé válva megszűnt a két partner közti összeütközés lehetősége, nyilván a működés is takarékosabb lett valamivel. 1948-ban a megváltozott politikai körülmények hatására a telepítési munka háttérbe szorult egyéb feladatokhoz képest, a telepesekkel kapcsolatban az egységesítő tendenciáik váltak dominánssá. JEGYZETEK ' Balogh Sándor: A német nemzetiségű lakosság kitelepítése. In: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945-1947. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1982. - 88. pl, 91. p. 2 Uo. 78. p. 3 Balogh Sándor: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. In. Uo. 108-131. p. 4 1946. évi XV. tc. Il-lll. c, ill. X. c. 1946. évi Országos Törvénytár, Bp. 1946. 40-41. p., ill. 45. p. 5 Balogh Sándor: A magyar-csehszlovák lakosságcsere, lm. 123-127. p. e Lásd főleg a fenti tanulmányokat, valamint Szabó—É. Szőke: Adalékok a magyar—csehszlovák lakosságcsere történetéhez. Valóság 1982/10. 90-94. p.;Komanov/cs József: A szlovákiai magyarok betelepítése Baranyába 1947-1948-ban. Agrártörténeti Szemle 1970/1-2. sz., továbbá Juraj Zvara, Arató Endre, Fábry Zoltán, Szalatnai Rezső, Dobossy László vonatkozó munkáit. ' 1946. évi IX. tc. Bodor György: Székely honfoglalás 1945-ben. Forrás 1975 4-3. sz. 8 Két év hatályos jogszabályai. 1945-1946. 9 Magyar Közlöny 155. sz. 1. p. 10 12.110 1946. ME sz. rendelet 2. § 1-5. bek. 11 1947. év hatályos jogszabályai. 1947. I. k. 120. p. 12 1946 végén, 1947 elején a magyarországi németeket Áttelepítő II. Oszlop már meglehetős gyakorlattal végezte tevékenységét. 13 Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. 1. d. Szn. - UFOSZ-ról lásd: A magyar népi demokrácia története 1944-1962. Kossuth K. Bp. 1978. 87. p. Az MKP szervezte paraszti tömegszervezetek befolyása a parasztság körében 1947 tavaszán nőtt meg ugrásszerűen. (Április—májusban, a felvidéki tömegek keltette túlterheltség előtt.) - 97. p. 14 Uo. - 1-2., 5 1947. sz. (MÁK 10.088 III., 2/1947. sz.) 15 Uo. (MÁK 10. sz. körrendelete.) 1(i Független Nép 1947. március 28. 17 Uo. 18 Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. I. d. 65 1947. 19 Uo. 29/1947, 92/1947, 94/1947. 20 Dombóvár esetében — Tolna megye - a kirendeltség hatóköre azért lépte túl a megye közigazgatási határát, mert Észak-Baranya egy része - pl. Kaposszekcső és környéke vasúton csak erről telepíthető. 21 Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. I. d. 80/1947. 22 Uo. Központjuk, irodájuk a pécsi városházán volt. - 96/1947. sz. 23 Uo. 1947. április 20-i terv a telepítő csoportok működéséről és tagozódásáról. - Szn. 24 Ua. 25 Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. - véméndi iktatott iratok - ápr. 26. - I. 2. d. 26 Uo. A betelepítő csoportok száma májusban már háromra nőtt, vezetőik is változtak. (Dvortsák, Polnisch, Machó.) A települők első nagy hullámának lezajlásával 1947 nyárvégén a csoportok száma ismét összezsugorodott, hogy aztán Dvortsák vezetésével megnövelt hatáskörrel intézze a felvidékiek elhelyezését. 27 Úgy, ahogy Komanovics J. tette. Állítása szerint a telepítési munkák végzésére négy betelepítő csoportot és minden érintett községben (ahol legalább 10 volksbundos házat koboztak el — Cs. F.) betelepítési bizottságokat hoztak létre. A betelepítési csoportok létszámát 15-20 tisztviselőben és 8—10 rakodóban „adta meg". Ezt a felépítést a két évig húzódó telepítési folyamat egészére értette. — Lásd: Komanovics J.: A szlovákiai magyarok betelepítése . . ., lm. 185. p. 28 Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. I. 1. d. - 90/1947, 127/1947. (1947. május 5.) 29 Uo. - 70/1947, 91/1947. Paál és még három tisztviselő a Mária utca 16-ban lakott,