Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

egy pedig a Báthory u. 24-ben. A többiek albérlőként elszórtan a város különböző pontjain. 30 Uo. 114/1947. (május 12.) :il Uo. — 161 1947. Horváth István telepítésnél dolgozó segédmunkás által elmondottak alapján vették fel május 20-án a jegyzőkönyvet, a kirendeltség hivatali helyiségében. :ö Uo. - 135/1947. (május 16.) Uo. - 292 1947. sz. . . " Uo. - 290/1947. sz. 35 Balogh Sándor: A német nemzetiségű lakosság kitelepítése, lm. 77-102. p.; Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években. (1945—50) Baranyai Heiytörténetírás 1978. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve, Pécs, 1979. 1946. IX. tc. 9—11. §-ok (1946. évi Országos Törvénytár — Bp, 20—21. p.); Független Néplap 1947. július 23. — A kitelepítettek nagyon szerény otthonokat hagytak vissza a felvidékieknek, Pécsett pl. a kitelepítés során 1947 közepéig 222 házat hagytak vissza a németek, de ebből csak 40 volt lakható! 36 Független Néplap 1947. május 15. ~ 37 Uo. 1947. június 1. 38 Uo. 1947. május 15. 39 Független Nép 1947. március 23. V) Független Néplap 1947. május 10, 41 Uo. 1947. május 7. 42 S3 Uo. 1947. június 27. Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. I. 1. d. 286/1947. (július 5.) 44 Uo. 226 1947. (június 17.) 45 Uo. 418/1947. (július 24.) 46 Uo. 223-225 1947. sz.-ok. 47 Ua. A 4300 1947, ill. az 5300/1947. ME sz. rendeletek biztosították az áttelepített magvar lakosság: elsődleges igényjogosultságát. 48 Uo. - Szn. A május 13-i jegyzőkönyvet Péter József telepfelügyelőn kívü még egy MÁKtisztviselő, egy rendőrhadnagy, egy r. százados, valamint a jegyzőkönyvvezető írták alá. Eszerint a III. Karhatalmi zászlóalj parancsnoka, szintén egy r. hadnagy, beleavatkozik a rakodómunkások bérköveteléseibe. A magasabb órabér kiharcolására buzdítja őket, a szakszervezetek által is helyeselt, ill. általuk javasolt 1 frt-nál. A Naményi hadnagy által ígért 1 fr. 50 fill.-t az itteni munkások nem érdemlik meg, már csak azért sem, mert a nehezebb munkát végző építőmunkások órabére is kevesebb ennél. (1946 őszén egy liter újbor ára 1—1^20 Ft volt. 10 dkg parizer 1,20 Ft, egy kg élöcsirke 4,40 Ft, egy liter tej pedig 1 Ft volt.) 49 Uo. 1947. júl. 21., júl. 25., aug. 31. 80 Bm. L. MÁK 16. kir. ir. I. 1. d. 376/1947. július elején egy Tékesre telepített felvidéki panaszt tett a kirendeltségnél, hogy a részére kiutalt lovat a községi elöljáróságtól nem kapta meg. Erre Paál felfüggesztéssel fenyegette meg őket. Hamarosan kiderült azonban, hogy az illető először kapott egy házat, mert a szüleinél lakott. Kapott 10 kh földet és egy pár jármos jószágot. Ekkor magához vette a házából kitelepített németeket, és földjét harmadában műveltette velük. Kevés lett a 10 hold föld, kért, s kapott még ötöt. (Vagyis elérte a juttatás felső határát.) Ezek után igényelte a lovat, mert az igaerő lett kevés. Lásd a 41. sz. jegyzetet! 32 Dr. Pakuts törvényszéki bíró a Megyei Földhivatal 9898 1947. sz. határozatával juttatta a pécsváradi földművesszövetkezet részére a Szentháromság tér 5. sz. alatti telkes házat, amely egy kitelepített német után került a FA tulajdonába. Közben tudta nélkül az illető házat lefoglalta a MÁK kirendeltsége, telepítés céljára. A beérkezett fellebbezést Pakuts elbírálás végett felterjesztette az OF-ba és annak eldöntéséig felfüggesztette juttatási javaslatát. A következőkben már óvatosabbak voltak, s a két említett kormányrendeletre hivatkozva visszautasították pl. a mekényesi UFOSZ juttatási kérelmét. Azt vállalták, hogy kérni fogják a kirendeltséget az igényelt házak telepítés alóli mentesítésére. A kirendeltség pedig ezután — kérés nélkül — közölte a Földhivatallal, hogy mely házakat nem fogja igénybe venni. (Példa rá a hetvehelyi eset.) 53 Bm. L. MÁK 16. sz. kir. ir. I. 1. d. 1947. június 23-534/1947. sz. 54 Uo. - 489 1947. sz. Lásd az MKP III, kongresszusának, majd az MDP I. kongresszusának programnyilatkozatának vonatkozó részét. (A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Kossuth K. Bp. 1978. 133-134. p. Az MKP III. kongresszusának (1946. szept. 29-okt. 1.) egyik fő követelése volt a parasztság megnyerése és a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében, hogy védjék meg őket a bankok és kartellek kizsákmányolásától. Továbbá követelték, hogy az újbirtokosok földjeit 1947 júniusáig telekkönyvezzék, ... és hatékonyan támogassák a parasztság szö-