Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

nek házait a MÁK kirendeltsége igénybe vette a felvidékiek letelepítéséhez. Ezek voltak: 1. a hirdi föld művesszövetkezet: a Megyei Földhivatal 6.066/1946. sz. határozatával lett juttatva december 14-én. A kitelepítéskor ennek ellenére egy felvidéki beköltözött az épületbe. 2. A pécsváradi földművesszövetkezet a 443/1947. sz. határozattal volt birtokra kijelölve, minisztériumi jóváhagyással, mégis megelőzte egy telepített. 3. A kátolyi szövetkezet a 820 1947. számon lett juttatva, szintén hiába. Panaszolták, hogy ahol a német kitelepítéssel szinte falvak lettek lakatlanok, ott nem lett volna szabad a szegényparasztság megerősödésének alapját képező föld művesszövetkezetek házait igénybe venni. Szerintük csupán egy-egy gazdagabb „sváb" nem mentesítéséről lett volna szó, és ez már megoldotta volna ilyen irányú gondjaikat. A központ Jogügyi osztálya levelet írt - Hajdú kormánybiztos egyetértésével! — Nizsalovszky tü. főfelügyelőnek, felkérvén az ügy kivizsgálására. Hozzátették: jelentős gazdasági érdekek fűződnek a földművesszövetkezetek működéséhez, melyek feladatukat csak székházzal tudják ellátni.''

4 Bár a főfelügyelő intézkedésének nem találtam nyomát, aligha lehet kétségünk döntésének irányát illetően. Elmondhatjuk: a belső telepeseknek és szervezeteiknek nem volt szükségük a kialakult viszonyokat esetleg megbolygató telepes-felülvizsgáló bizottságokra.

55 A telepítés szükségleteinek megfelelően 1947. június 15-én végül mégis alakult két felülbíráló bizottság a megyében. A pártatlan „testületeknek" 3-3 tagja volt. A háromból egy a telepítő szerveket képviselte (egyikben Paál Sámuel, a másikban Nizsalovszky József), egy a megyei nemzeti bizottságot, egy pedig a vármegyei közigazgatást. Azonnal megkezdték működésüket a megye 63 községében, ott, ahol az elhelyezési problémák leginkább szorítottak. Az érdekelt felek meghallgatása után cserét ajánlottak, de inkább a felvidékiek között működhettek hatékonyan. Mivel létrehozójuk a MÁK kirendeltsége volt, ez a tény óhatatlanul rányomta a bélyegét tevékenységük eredményességére. Nem rendelkeztek megfelelő hatáskörrel intézkedéseik meghozatalára, s főleg betartatására. Működésük megkezdésétől egyre gyorsabban romlott a kirendeltség és a földművesszövetkezetek, helyi közigazgatások közötti amúgy sem túl jó viszony.

56 Máriakéménden megállapították, hogy a felvidékiek földjuttatásban nem részesültek. A bizottság elrendelte a FA tulajdonát képező tartalékföldek egy részének a községi elöljáróság által, kisbaszonbérletből történő visszavételét, és belőle felvidékiek juttatását. (A visszavételre javasolt 22 családnév közül 9 volt német.) A legnagyobb föld Visszavételi 3 kh, a legkisebb 1045 n-öl lett volna. Kilenc családtól tervezték a bérlet teljes elvételét. Az intézkedést avval indokolták, hogy a felsoroltak szociális helyzete jó, saját földjük elégséges családjuk eltartására. Hozzátették, hogy a muníkáltatási költségeket a felvidékiek tartoznak megfizetni, a vetőmaggal együtt.

0

' Két hónap múlva derült ki, hogy a község elöljárósága a június 23-án jegyzőkönyvbe vettekre nem volt tekintettel, előírásait nem teljesítette. A kirendeltségvezető - más eszköze nem lévén - az alispánhoz fordult segítségért. Pedig tudta, hogy a felülvizsgáló, ill. felülbíráló bizottságokban a vármegye is képviselteti magát, és feltehetően folyamatosan tájékoztatva van, mégis javasolta fegyelmi vizsgálat indítását a község vezető jegyzője ellen, „svábpártolás" címén. A közigazgatási tisztviselők, a szokásos módon fedezve egymást, természetesen elkerülték a felelősségre vonást.

58 A felülvizsgálat mellett egyéb módszerekkel is igyekeztek segíteni az érkezetteken. Augusztus elején tájékozódtak a leromlott állapotú házak javíttatási költsé-