Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

geiről. Azon felvidékieknek, akik szakmájukból megélni nem tudtak, a kormánybiztos-helyettes július 31-i rendelkezése lehetővé tette, hogy új lakhelyükön, a földművesek kielégítése után, a megmaradt földre telepíthetők legyenek.'

9 A megfelelő házzal ki nem elégített felvidékieket pedig kishaszonbérletbe helyezte a kirendeltség.

60 A felülvizsgáló bizottságokba, a pécs-baranyai Nemzeti Bizottság is delegált tagokat. A NB július 11-i ülése, a visszásságok elemzésével mintegy értékelte, jelezte a felülvizsgálat addigi eredményeit. Soós Sándor küldött .megállapította, hogy iparosok kerültek olyan helyre, ahol megélhetésük nincs biztosítva. Olyan községekbe is telepítettek felvidékieket, ahol nem volt szántóföld. Az UFOSZ, melynek csupán tanácsadó joga van, rendelkezik a FA tulajdonát képező földekkel és állatokkal. A sürgős tennivalókata helyzet javítása érdekében a következőkben látta: 1. A Földhivatalnál és a kirendeltségnél dolgozó hozzá nem értők elbocsátása; 2. Az áttelepítés párthalásoktól való függetlenítése; 3. Az áttelepítették vagyoni arányosítása. (Akinek nagyobb gazdasága volt, az nagyobbat kapjon, és fordítva.); 4. A telepesek felülvizsgálata; 5. A felvidéki magyarság fokozottabb támogatása (!?); 6. A törvényesség tekintélyének helyreállítása. Végül Soós olyan értelmű határozat beterjesztését javasolta a kormányhoz, hogy a szlovákiai magyarok részére adja meg a választójogot. Felszólalását többen támogatták.

61 Gergely István (MKP) szerint nem az UFOSZ-t és egyéb népi szervéket kell hibáztatni, hanem azokat, alkliik a földreform során is megzavarták a nyugalmat. Kéri Dezső (MKP) megjegyezte, hogy nem kell kérni, mert nem hiszi, hogy a szlovákiai magyarokat kizárnák a választásokból. Ennek ellenére a NB úgy határozott, hogy feliratban kéri a kormányt a választójog biztosítására.

62 A szomorú az volt, hogy a felsorolt sürgős tennivalók, problémák egyidősek voltak a telepítéssel. Újbóli felvetésük annak a nyilvánvaló jele vo'lt, hogy megoldásuk alig haladt előre. Hatékonyabbak voltak viszont a felvidéki és a belső telepesek telephelycseréje esetén, a földigénylő bizottságok telepítő „utódjaként" megalakult községi betelepítő bizottságok. Jó példa erre a görcsönydobokai házcsere.

63 Mindezek ellenére az MKP pécsváradi választási gyűlésén az újgazdák panaszszó! fordultak a beszédet tartó Hajdú Gyulához, földjeik részben való visszavétele tárgyában.

64 Persze a sajtó rögtön kapott a lehetőségen. A választási harc tetőpontján, valójában az újgazdák megtartása, szavazataik biztosítása érdekében tiltakozó cikk jelent meg a telepítő szervek „túlkapásai" ellen.

6

*' A valóságban egy máriakéméndi gazda 15 holdjából hármat, egy másik szintén kéméndi újgazda 15 holdjából hetet, a harmadik 15 holdjából pedig hatot vettek vissza a földhivatali alkalmazottak. A negyedik gazda 15 holdjából szintén hatot, az ötödik 7,4 holdjából pedig 2,4-et vettek vissza a felvidékiek juttatása érdekében. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy júliusban éppen Máriakéménd körzetében tíz felvidéki család volt utcán, vagyis elhelyezés nélkül, és hogy az imént felsorolt újgazdák szinte valamennyien maximális, 15 kh juttatásban részesültek, nem tarthatjuk méltánytalannak a Megyei Földhivatal intézkedését.

1

'

6 Nyilvánvaló volt, hogy a telepítések és juttatások — még a legtökéletesebben végrehajtottak is — sérelmek nélkül megvalósíthatatlanok.

6

' Július közepéig, az 1947. évi telepítések zöme lezajlott a megyében.

6

^ Augusztus elejével kezdetét vette Magyarországon a hároméves terv végrehajtása. Megélénkült a belpolitikai élet, a pártok elindították hadjáratukat az augusztus végi vá-