Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

Kormánybiztossággá - intézménnyé - a szervezet az 5300/1947. ME. sz. rendelettel vált, közvetlenül a telepítés megindulása előtt. Eszerint a kormánybiztost a miniszterelnök nevezi ki a minisztertanács hozzájárulásával. A földművelésügyi miniszter felügyelete alatt áll, előtte köteles fogadalmat tenni jövendő munkájára vonatkozóan. Hatásköre kiterjed az Egyezmény keretébe tartozó összes feladat ellátására, valamint a Vegyesbizottság határozatainak végrehajtására. Ezekben az ügyekben tagja a minisztertanácsnak, és rendeleteket bocsáthat ki. A hatóságokat és hivatali szerveket utasították, hogy a kormánybiztos áttelepítéssel kapcsolatos intézkedéseit soron kívül kötelesek teljesíteni. A fenti rendelet gondoskodott a kormánybiztosság személyi és anyagi feltételeinek biztosításairól is. Megállapította, hogy a szervezet személyzete részben egyéb hivatalokból átirányított, részben frissen felvett szerződéses tisztviselőkből ál'l, akiknek mint közhivatalnokoknak esküt kell tenniük, és a kiadásokról a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Ezenkívül a kormányrendelet felhívta a figyelmet a kormánybiztosság és az Országos Földhivatal együttműködésére.

11 A kitelepítő bizottságok 1946. május 25-én indították el a megyéből az első németeket szállító szerelvényt. A szerveződő Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) központja melléjük rendelte ki tapasztalatot szerezni, a létrehozandó vidéki szerveinek élére kiszemelt embereket.

12 Paál Sámuel, a pécsi jelölt, Mohácsra, Majsra, Nagynyárádra utazott. (1946 december) Körútjáról készült jelentésében megállapította, hogy a németek által visszahagyott ingóságokra egyelőre telepesek vigyáznak. A Tolna megyei kiküldött viszont már arról számolt be, hogy a megszűnt földigénylő bizottságok áí

tail visszautasított korábbi igénylőket, a községi ÜFOSZ-ok (Újbirtokosok és Földhözjutottak Országos Szövetsége) és Nemzeti Bizottságok (NB) kezdik behelyezni az üres telephelyekre. Mindketten sürgették a javak kihasználása és megóvása érdekében telepes családok költöztetését és kormánybiztossági kirendeltségek felállítását.

13 1947. március 6-án a MÁK kinevezte a pécsi kirendeltség vezetőjének Paál Sámuelt. Kezdetben hatásköre Baranyán kívül Somogy és Tokia megyékre is kiterjedt, azonban március közepén ott is önálló kirendeltségek alakultak. Feladatuk az lett, hogy az Egyezmény értelmében áttelepítendők részére telephelyeket kutassanak fel, azokat biztosítsák, az áttelepülőket elhelyezzék és szociális gondozásukat is ellássák. Az illetékes közigazgatási és rendőri hatóságokat is felikérték munkájuk támogatására.

1

''

1 A vidéki hálózat kiépítésével párhuzamosan, a központ önmagát is folyamatosan szervezte, bővítette. 1947. március 11-én létrejött a Kirendeltségek ügyosztálya, a Telepítési Főosztály alá tartozóan. Feladata volt további vidéki kirendeltségek szervezése, felállítása, majd pedig munkájuk ellenőrzése. A kirendeltségek ezen az osztályon keresztül tarthattak kapcsolatot Budapesttel.

15 Az Országos Földhivatal (OF) március végén értesítette a Megyei Földhivatalt a MÁK pécsi kirendeltségének megalakulásáról. Felszólították őket, hogy mindenben támogassák a kirendeltség telepítési tevékenységét, és ezen kívül saját hatáskörükben is tegyenek meg mindent az érkező magyarok elhelyezése érdekében.

16 Ezek alapján a Megyei Földhivatal elnöke, a kisgazdapárt megyei lapjának adott tájékoztatójában közölte, hogy a németek felülvizsgálata során „felszabaduló" szántóföldeket elsősorban a felvidékieknek tartalékolják. Ahol legalább tíz volksbund-házat koboztak el, ún. betelepítő bizottságokat hoznak létre, amelyek gondoskodnak a megüresedett házak leltározásáról és kiosztásáról. Ezenkívül szerveznek még öt bizottságot a telepítési lehetőségek felkutatására. Feladatuk lesz