Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

ezeken túli, egyoldalúan kitelepítendő magyarok számában is megállapodtak, ez azonban töredéke volt csupán a ,,népcserében" résztvevőknek.) Az Egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten. Március 4-én meg is kezdte magyarországi tevékenységét a CSÁB. Ezzel szemben a csehszlovák hatóságok egyáltalán nem voltaik tekintettel vállalt kötelezettségeikre. A Külügyminiszterek Tanácsának 1946. május 7-i párizsi értekezletén ismét kérték a szövetséges nagyhatalmak hozzájárulását 200 ezer magyar nemzetiségű lakos egyoldalú kitelepítéséhez. (Az újabb területi igények mellett.) Június közepén indították meg a reszlovakizációs kampányt; október-novemberben pedig a szlovákiai magyarság tízezreit telepítették át „közmunka" jel szávai a szudéta -vidékre'' Ebben a helyzetben Magyarország kénytelen volt felfüggeszteni az Egyezmény végrehajtását. 1947 elején, alapvetően a megváltozott nemzetközi helyzet hatására végre szót értettek az érdekeltek, s megindult a tényleges telepítés. Ez adta a döntő lökést a magyar telepítő szervezet kiépítéséhez is. A lakosságcsere külpolitikai előzményei, maga az Egyezmény, a CSÁB működése és értékelésük több aikk és tanulmány tárgyát képezte már.

6 Az Egyezményből Magyarországra háruló feladatokat megoldó Áttelepítési Kormánybiztosság működését azonban tudomásunk szerint még nem vizsgálták. A dolgozat írójának — helyzetéből következően - sem ez volt a célja, hanem az elhanyagolt szervezet egyik Vidéki kirendeltsége munkájának tanulmányozása. Egy olyan földrajzi, vagy inkább néprajzi régióban, ahol nem az Egyezmény értelmében vett „népcsere" történt, mint pl. Békés megyében, hanem az említett NSZET-döntés értelmében eltávolítottak helyére való telepítés. I. A MAGYAR ÁTTELEPÍTÉSI KORMÁNYBIZTOSSÁG KIRENDELTSÉGE MŰKÖDÉSÉNEK IDŐSZAKA (1947. MÁRC. 6-1947. OKT. 31.) 1. Szerveződés, a telepítés előkészítése (1946. dec-1947. ápr.) A népi demokratikus időszak telepítő szervezet története is rendkívüli változatosságot mutat. A 600/1945. ME. sz. rendelet végrehajtásakor a Községi Földigénylő Bizottságok, Nemzeti Bizottságok, Megyei Földhivatalok nemcsak a helyi földigénylőket, igényjogosultakat helyezték birtokba, hanem egyéb megyékből, ill. az 1937. december 31-i határokon kívülről érkezőket is. Azaz egyben telepítő szervekként . is működték. Ezen időszak gyakorlatának és lehetőségeinek egyik sajátos esete volt a bácskai - bukovinai — székelyek letelepítése is Bonyhád környékén.

7 Az első kifejezetten a telepítési feladatok ellátására, a telepesek elhelyezésére, szállítására, segélyezésére létrehozott szervezet a Népgondozó Hivatal volt. Megalakításáról az 1710 1945. ME. sz. rendelet intézkedett 1945 május közepén. Működésének megszüntetését 1946. június 30-ával a 7.310 1946. ME. sz. rendelet mondotta ki avval, hogy a magyar-csehszlovák lakosságcserével kapcsolatos feladatok megoldásáról külön fognak intézkedni.

8 Két héttel később, 1946 július közepén a miniszterelnök ki is nevezte dr. Jócsik Lajos kereskedelem- és szövetkezetügyi államtitkárt, az Egyezmény értelmében Magyarországot illető áttelepítési feladatok ellátására kormánybiztosnak, egyelőre államtitkári állásának megtartásával/

1 Feladatával kapcsolatos első kisebb megbízatását szeptember végén kapta. Október végén már övé volt a CSÁB-listán szereplő kitelepülök által visszamaradt házak, lakások bérlőkijelölési joga.

10