Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

nemzetiségre a rendelet vonatkozik-e?"

18 A kérdés rendezetlensége, agyonhallgatása gondot okozott a délszláv nemzetiségeikhez tartozó szülőknek is Baranyában, elsősoriban a Pécstől távolabb fekvő községekben. A viszonylag csekély számú beíratást a korábban ugyancsak megkülönböztetett módon kezelt német nemzetiségi oktatás alanyaival szemben a behatásokkal egyidőben végrehajtott kényszerintézkedésekkel, ezekkel az intézkedésekkel kiváltott izgalmakkal indokolta a tanfelügyelő. Erre hivatkoztak az alsószentmártoni népiskola tanulóinak szülői. Az anyanyelvi oktatásra vonatkozó nyilatkozatukat megtagadták. Az eljárást itt fel is függesztették azzal, hogy a kétségek eloszlatására felsőbb hatóságoktól utasítást kérnek. A főigazgató - a minisztertől kapott szóbeli tájékoztatás alapján - úgy rendelkezett, hogy „ . . . az 1200/1946. számú VKM. rendeleteta német nemzetiségű tanulók oktatása ügyében nem kell alkalmazni, mert a 12.330/1945. M. E. számú rendelet a magyarországi német lakosságnak Németországba való kitelepítését rendeli el".

19 A beiratást értékelő jelentésében

20 megállapította a főigazgató, hogy utasításának megfelelően mindazokban a községekben elrendelték a beiratást, ahová korábban az anyanyelvi oktatás ellátására állami tanítót küldött ki. (Minden olyan helyre küldött, ahol legalább tíz délszláv nemzetiséghez tartozó tanköteles beiratkozott.) Az eljárás óvatosságát jellemzi, hogy a beiratkozást azokon a helyeken is elrendelték, ahol feltételezhető volt, hogy az osztálybeosztási adatokban a nemzetiségi lakosság javára gyarapodás történhetett, illetőleg ahol a beiratás elmaradása a nemzetiségi lakosság érdekképviseleti szerveinek rosszallását válthatná ki. Somogyban a legalább 15 egyazon nemzetiséghez tartozó tanulóra tekintettel Felsőszentmártonban, Potonyban, Szentborbáson és Tótújfaluban rendeltek el beiratást, ezen kívül Lakácsán is, bár ott az osztóiybehatási adatok alapján csak 11 tanulót érinthetett. A beíratások eredménye alapján Baranyában egyetlen nemzetiségi tanítási nyelvű tagozat sem volt fölállítható, mert a rendeletben előírt tizenöt tanulólétszámot egyetlen népiskolában sem érték el. Lippón a gör.kel. szerb tannyelvű népiskola továbbra is működött. Magyar tanítási nyelvű népiskoláikban a nemzetiségi nyelv rendes tantárgyként történő oktatása csak hét községben volt azonnal elrendelhető: Áta r.k.; Magyarsarlós r.k.; Nagykozár állami; Németi r.k.; Pécsudvard r.k.; Pogány r.k; Személy r.k. A többi iskolában szerzett tapasztalatok a következők: Alsószentmártoni r.k. népiskola. A 38 sokac tanköteles szülője közül egy sem íratta be gyermekét, mert a beiratási hirdetményen közzétett - ,,Csak a délszláv nemzetiségűek vehetők figyelembe" - megszorítás közöttük aggodalmat keltett. A megkülönböztető kezelés, mások kizárása, a közös sorsból történő kiemelés elriasztotta őket. Emiatt a főigazgató a rendelet 14. §-a szerint, az anyanyelvnek rendes tantárgykénti oktatásának elrendelését, az anyanyelvi oktatás céljára oda helyezett Gábriel Katalin állami tanítónő otthagyását javasolta. Belvárdgyula r.k. népiskola. A 17 horvát anyanyelvű tanulóból csak 7 jelentkezett anyanyelvi oktatásra. A korábban már ide helyezett Karbuczky Kornéliának az iskolánál hagyását javasolta a rendelet 14. §-a szerinti oktatásra. Kásád r.k. népiskola. A 48 horvát tanuló közül 3 jelentkezett a 14, § szerinti oktatásra. Az iskola tanulóinak magas száma miatt (70 fő) két tanítóra van szükség, ezért Milla Ferenc állami tanítónak a 14. § szerint való oktatását javasolta a főigazgató. Kátoly r.k. népiskola. A 44 horvát tanuló szülője közül egy sem kérte az anyanyelvi oktatás egyik formáját sem, annak ellenére, hogy tanítójuk Tompíts János a horvát nyelvet jól beszélte. A szülők már korábban is kijelentették, hogy feltétlenül magyar nyelvű oktatást kívánnak. A főigazgató ezért a 14. § szerinti oktatást sem javasolta. Kökény r.k. népiskola. A 65 horvát anyanyelvű tanuló szülői közül egyetlen egy sem íratta be gyermekét a rendelet szerint létrehozandó iskolába. Az anyanyelvi oktatás végzé-