Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

zása volt Balázs általános felfogásának az iskolapolitikáról,

2

'

3 1943-ban is betöltetlen egy tanítói állás, továbbá a ,,kisebbségi rendszerű tagozatban a német nyelvápolást rendkívül elhanyagolják, a magyar tanítás is módszerbeli hiányosságokkal küzd, az átlagot sem éri el". A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Német 103 101 100 91 Magyar 5 17 13 17 összesen : 108 118 113 108 Magyarul beszél: 50,4% 75,2% 87% 85,7% levegőt. A törvényes rendelkezések, a tanmenetek alapos átgondolása és az órák megfelelő felépítésével a nevelő sokat ellensúlyozhat, ehhez fel kell adóznia minden kényelmét . . ." Somogyhárságyi jelentésében megfogalmazott gondolatainak döntő többsége a legjózanabb és pedagógiai és politikai tekintetben is legtisztább megfogalma128. SZENTLÁSZLÓ A lakosság 71,2%-ci- a mindennapi tankötelesek 79%-a német anyanyelvű 1941ben. R.k., részben osztott, két tanerős, két tantermes iskolában 1939 januárjától egy magyar és egy egységes tantervvel dolgozó tagozatban kellett tanitani. Februári szakfelügyeleti látogatása megállapította, hogy a tanítónő hosszú betegsége miatt nem folyt az egységes rendszerben előirt tanmenet alapján a tanítás. A Volksbund helyi vezetősége feljelentette az iskolaszéket az országos iskolaügyi osztálynál. Ezt követően 1939 áprilisában az országos vezetőség panaszt emelt a VKM. IX. ügyosztályánál. A helyi iskolaszék elleni vizsgálat májusban zajlott le. Ugyanekkor a Deutscher Volksbote

260 a „Von der Schulfront" c. sorozatában éles támadást intézett az almamelléki és szentlászJói iskolaszék ellen, lényegében az egységes rendszer bevezetésének elsikkasztásával vádolta. A somogyi tanfelügyelőség által megejtett vizsgálat jegyzőkönyve, valamint Balázs jelentése megerősítette, hogy a vádaskodók egyoldalúan tendenciózusan állították be mind a főhatósági panaszukat, mind a Deutscher Volksbote hasábjain megjelent cikküket. Szentlászlói németül tudó tanerő ugyanis fél évig betegszabadságon volt, azt megelőzően igen eredményesen oktatott anyanyelven. A VKM rendeletnek megfelelően tehát bevezefté/c az egységes rendszert, csak a tanerőhiány miatt félbeszakadt e tagozatban a tanítás, nem lévén jelentkező helyettesítésre.

261 1940-től igen jó színvonalon folyt a német tannyelvű oktatás az egységes rendszerben. 1941 januárjában azonban ismét súlyos akadályokba ütközött a kisebbségi érdekek érvényesítése az iskolában, mert mindkét tanerőt katonának sorozták be és a helyükre ideiglenesen jelentkező helyettesítő tanítónők nagyon gyengén beszélték a német nyelvet. Az őket felváltó és németül tanító tanítókat pár hónap múlva szintén behívták a hadseregbe. 1942 szeptemberétől azután sem helyettesek nem akadtak, sem ideiglenes helyettesítésre nem került sor. Szeptemberben már a beiratkozás is elmaradt. 1943 második felében jelentkezett egy öreg nyugdíjas pedagógus, azonban működése a semmivel volt egyenlő, egy kirendelt állami helyettest pedig a tanfelügyelőség három hónap után áthelyezte anélkül, hogy gondoskodott volna újabb helyettesről. A gyerekek jelenleg (1943 november) az utcán töltik idejük nagy részét. Az iskolaszék katonaelbocsátási kérelmei nem találtak meghallgatásra . . . sem a magyar gyermekek, sem a nagy számú német tanulókról nincsen semmiféle gondoskodás . . ."

262 A mindennapi tankötelese k nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1943 Német 80 68 64 67 M agy ar 23 18 17 18 összesen : 103 86_ 81 85 Magyarul beszél: 58,7% 68,5% 90,6% 75%