Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
teljes német tanítási nyelv bevezetését. Ennek igazságáról meggyőződhettem, mert az iskolaszéki jegyzőkönyvben mindezt annak idején aláírásával is hitelesítette . . Balázs jelentésének további részében utalt arra, hogy a lakosság 25%-a állt a Volksbund terrorjával szemben 1941-ben, most azonban (1942. április 28.) a többség azokból is Volksbundista. Simon, véleménye szerint karrierista, amelyet a vele folytatott beszélgetés részletes feljegyzéséből meggyőzően bizonyított. E beszélgetésben a tanító kijelentette, hogy a szervezetbe csak végszükség esetén lép be, ha erre kényszerítő körülmények lépnének fel, ha azonban a mozgalom külpolitikai konstellációk miatt ismét felbomlana, nincs megkötve, megjelölve . . ." A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1942 Német 88 90 90 Magyar 6 8 7 összesen: 94 98 97 Magyarul beszél: 70,4% 74,4% 64,4% 127. SOMOGYHÁRSÁGY A lakosság 68,8%-a, a mindennapi tankötelesek 88,4%-a német anyanyelvű 1941ben. R.k., részben osztott, két tantermes iskolájában 7939 januártól egységes rendszert vezettek be, kisebbségi tantervvel. A gyakorlatban azonban nem tudták, a tantestület tagjai nem is akarták megvalósítani. A somogyi tanfelügyelőség, Balázs Ferenc és egy tankerületi vizsgálat alapján kitűnik, hogy nem is értették az egységes tanítási rendszer bevezetésének a gyakorlatát. Két magyarul tudó tanító mellé egy állami kisegítő tanítónőt alkalmaztak, aki kitűnően beszélte a német irodalmi és tájnyelvet. Bonyolult órarendben, igen nagy ellenszenvüket nem tagadva, kezdték meg a tanítást. Órarendek mai vizsgálata alapján látható, hogy a két nyelv tanítása nem érvényesült párhuzamosan és megfelelő arányban, pedig ebben állt az egységes rendszer lényege. Kétségtelenül a két tanerő rendkívül gyenge német tudása és a 100 körüli német tanuló csoportbeosztása, nehézséget jelentett. Félévenként újabb és újabb csoportbeosztást állítottak fel, azonban ez minden esetben formailag való áttérést jelentett az egységes rendszerre. Egy önálló magyar tagozat, a két egységes rendszerű tagozat felállítása a tanulólétszám arányos elosztásának tűnt. (1 osztatlan magyar tagozat I—VII. o., 28 tanuló. 1—1 egységes tanrendben: 50-50 német anyanyelvű tanuló: I—IV., illetve V-VIII. o.) Két tanító viszont nem tudott németül. A falu lakossága elégedetlenségét fejezte ki, de a tanítók közül egy sem akarta vállalni a német tannyelven folyó oktatást, mivel e téren tudásuk igen minimálisnak bizonyult. 2 " Az 1940. márciusi jelentés még mindig a vita folytatását konstatálhatta, valamint a falu növekvő elégedetlenségét a saját kényelmüket néző tanítók ellen. 1941 márciusában tett látogató körútja során Balázs két alternatívát javasolt a miniszternek attól függően, hogy két vagy három tanerő véglegesítésével kívánják megoldani a tanítás rendszerét. Ha két tanerő marad, akkor két egységes rendszerű csoportot kell bevezetni és a 13-ra csökkent magyar anyanyelvű tanulókat külön is kell oktatni tiszteletdíj fejében. Ha három pedagógus állást sikerül szervezni, akkor egy osztatlan magyar tagozat, két egységes rendszerű, kisebbségi tantervvel működő csoportban taníthatnak. 2 '" Az 1942. tanév végén egy magyar, egy vegyes és egy tisztán német tannyelven tanító csoport létesítését rendelte el Balázs Ferenc javaslatára a miniszter. Ugyanez évben írt külön jelentésében a helyzet elemzése világít rá a kor tanítóinak, kiemelt felügyelőjének, általában a középfokú tanügyirányítók gondolkodásának, mentalitásának alakulására, a fokozódó Volksbund-nyomás közepette élesedő politikai harcban. A ,,hazafias nevelés" vizsgálatának során a következőket állapította meg: ,, . . . a magyarkodás, az anyanyelvi kérdés szándékos kiélezése, a német tanári nyelvtovábbképzésen való részvétel megtagadása, ezzel párhuzamosan általában a tanítás teljes elhanyagolása szememben nem a hazafiasság .... Nem elegendő önmagában az itt tanító nevelők fajmagyarsága, miközben szétzüllik az iskola .. ., helyette a mértékletesség, a kisebbségek jogainak méltánylása, a kétnyelvű ember képzése jelenti a nemzet általános érdekeit... minden erővel arra kell törekedni, hogy az iskolából emberi értékeket kialakító műhely legyen és az áldatlan harc, ami sajnos a szülők között itt is dívik, ne fertőzze meg a
