Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

112. SZÁLKA R.k., részben osztott, három osztálycsoport, két tanteremben váltakozó rendszerben, egységes tanítási szisztémában, kisebbségi tantervvel működő iskola. A (4) magyar anyanyelvű tanulók szüleik kifejezett kívánságára németül is tanulnak. A német szülők „ . . . pángermán jellegű nyugtalankodása, különösen a nagyobb elemi iskolásoknál, de különösen az ismétlő iskolásoknál erősen meglátszik, az egyes túlzók által már most (1939. V. 8.!) követelt tisztán német tannyelvű oktatás bevezetésének törvénytelen voltára figyelmeztettem az iskolaszéket és több hozzám forduló szülőt egyaránt..." — írta Balázs a VKM. sürgős felhívására végzett iskolalátogatás során a főispánnak is megküldött külön jelentésében.

228 1941. március 1-én újra meglátogatta az Nemzetiség Német Magyar összesen : Magyarul beszél: Tevel 93,8%ban német anyanyelvű, német nemzetiségű község. Részben osztott, öt tantermes, ,,B" típus szerint tanító római katolikus iskola. Hat tanerővel működik, akik jól beszélik a német nyelvet. A harmincas években a helyi UDV szervezet élénk tevékenységet folytatott. A Volksbundnak 219 tagja volt 1940-ben. A község tanköteleseinek szülei nem kívánták az egységes rendszer bevezetését és a „B" típus fenntartásáért folyamodtak még 1939 végén is a miniszterhez. A VDU hatása érződött az iskolában is, ezért a szakfelügyelő a ,,magyar nemzeti érzelem nyomatékosabb hangsúlyozásához . . ." szükséges módszereket javasolt, valamint az egységes rendszer sürgős bevezetését szorgalmazta a törvény rendelkezéseinek megfelelően. Az 1940. március 30-i látogatás jegyzőkönyvében már az egységes rendszer eredményeinek halvány jeleit konstatálta.'

2

'

20 A iskolát és ekkor már azt írta jelentésében, hogy a lakosság valószínű a tiszta német tannyelvű tanítást kívánja, amely tekintettel a tankötelesek nemzetiségi megoszlására, megvalósítható. Az 1942/43. tanévről készült összefoglaló jelentésében említést tett, hogy a tisztán német tanítási nyelvet még 1941 végén bevezették a többségében Volksbundba tartozó szülők kérésére. A kitűnően tanító pedagógusok németül jól tudtak és a tanítás színvonala figyelemre méltó. Az iskola és a Volksbund között azonban feszült volt a helyzet, mert a tanítók (Pápai István, Vándor Magda, Utas Emma) erősen magyar érzelműek, s a „Német Ifjúság" egyesületi tevékenységét erősen kifogásolják. 1943 141 141 47,5% község ,,túlzó német lakosai azonban a tisztán német tannyelvű tanítást követelik s ezért 54 aláírással kérvényt is szerkesztettek a Volksbund vezetőkkel . . ." 1941 októberben a Volksbunddal szembenálló 32 német család kérvényt nyújtott be az egyházi főhatósághoz a tisztán német tannyelvű oktatás bevezetése ellen tiltakozva, az egységes rendszer fenntartása mellett. 1941 decemberében különösen kiéleződött a helyzet, amikor elrendelték a német tagozat felállítását. A Volksbund-ellenes német szülők újabb fellépésére 1942-ben a VKM. egy egységes rendszer felállítását, 1 német tagozat megszervezését rendelte el. 4 tanerő az egységes rendszerben, 1 összevont magyar tagozatban, egy összevont német tagozatban tanított. Tekintettel azonban a német tagozatba iratkozottak nagy számára, 1942 végén a minisztérium a tagozatot megosztotta, s 2 tanerőt biztosított. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1941 114 126 4 3 118 129 55,2% 57,9% 113. TEVEL A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemz

etiség 1939 1

940 1941 1943 Nemet 296 311 279 ' 319 Magyar \ 9^ 16 8 19 összesen: •_ 305 ... 327 287 338 Németül beszél: 67,5% 35,5% 43,0% 37,6%