Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

A lakosság közel 60%-a német anyanyelvű. Balázs az evangélikus elemi iskolát látogatta, így az egész község iskolaügyéről csak egyoldalú képet foglalhatunk össze jelentései alapján. Részben osztott, 2 tantermes, 2 tanerős, egységes rendszer szerint tanító iskola, amelyben a kisebbségi tantervre épülnek az óratervek. A szülők és az udvari evangélikus egyházközség vezetői egyaránt az egységes rendszert kérték, mert a tanköteles gyermekek magyar tudása rendkívül minimális volt. A jó vagyoni állapotú németség az evangélikus gimnáziumba tervezte tóvá bbtaníttatni gyermekeit és így a magyar nyelvi ismereteket erősíteni kívánták. Ez a meggyőződésük azonban 1939 legvégén, a Volksbund agitáció hatására megváltozik. 1941 áprilisi felügyelői jelentésében Balázs már utalt arra, hogy a lakosság valószínű a teljes német tannyelvű oktatást fogja kérni. Helyesen mérte fel a lakosság hangulatát, mert 1941 decemberében 49 német nemzetiségű szülő ,, . . . tekintettel arra, hogy a nm. Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Ur 25.270/1941. sz. rendeletében az Udvari ev. elemi iskolát is qualificalta, a német tanítási nyelv bevezetését már most a magas rendelet alapján alázatosan kéretjük ..." A tanerők kitűnően beszélték a német irodalmi és a tájnyelvet egyaránt. 1942 elején, a tanulók német és magyar nyelvi ismereteinek felmérésekor Balázs megállapította, hogy „a tisztán német tannyelv bevezetését, bármennyire is fennálló törvényeink, s nem kevésbé magasabb kormányérdekek is indokolják, a tanulók távlati egsistenciájának nem felelnek meg, mivel már most jó nívón álltak mind két nyelv ismeretében, sőt kiválónak voltak mondhatók. A magyar nyelvet elveszítik, s a közismeretek gyors elsajátítása lassabban, hézagokkal fog csak előrehaladni ..." A mindennapi tankötelesek 100%-a szépen beszél magyarul, kiváló német nyelvű ismereteik vannak. Gondos Gyula és Erdős Sándor kiváló inteligenciájú tanítók 1939-1942 között ,,az egész kerületben kiemelhető magas nyelvmívelő munkát végeztek mindkét nyelven . . ,"

230 3. SOMOGY VÁRMEGYEI ISKOLALÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 115. ALMAMELLÉK Községi jellegű, részben osztott, két tantermes iskola, amelyben egységes rendszerben folyik a tanítás a szülők kívánsága szerint. Váltakozó tanítási rendszerben 3 csoport működik, amelyek közül kettő magyar, egy egységes rendszer részére előirt tanterv alapján készítette el óraterveit. Az 1938. október 30-án életbe lépett tanítási rendszer anyanyelvi oktatását végző tanítók nyelvtudása jó. Az egységes rendszerben tanul valamenynyi német tanköteles. 1939 végén pattantak ki az ellentétek az Fgen jómódú és a Volksbund befolyása alá került német lakosság és a tantestület között. A v/'sszanémefes/'fésf erőteljesen szorgalmazó Volksbund olyan gyermekek szüleit presszionálta, az egységes rendszerű oktatásba irányítva a tanulókat, akik alig, vagy egyáltalán nem tudtak már németül. 1940ben maga a pécsi tankerületi főigazgató is úgy foglalt állást a minisztériumi leiratokra, hogy az almamelléki tanulók egy részének német nyelvi ismeretei olyan minimálisak, amely csak előmenetelük katasztrofális viszszaesését okozná az egységes rendszerbe történő áthelyezéssel. Reményi József tanítót, aki megtagadta több szülőnek

231 a beiratkozásnál jelentkező ilyen irányú törekvését, a szövetség országos lapjában is megtámadta. Az 1940. szeptemberi VKM. leirat kötelezte az almamelléki visszanémetesítésre jelentkező szülőket, hogy kérésüket írásbeli nyilatkozattal támasszák alá. A szülők közül többen azt követelték, hogy mivel őseik svábok voltak, gyermekeiket a törvényadta lehetőségek alapján újra németté kívánják nevelni és ezért csak a vegyes tannyelvű tagozatba hajlandók beíratni. Mint a helyben új jelenséget, az igazgató tanító elvetette, és a somogyi tanfelügyelőséghez fordult a követendő gyakorlat és elvi állásfoglalás kérésével. Leginkább arra kért választ, hogy figyelembe vehető-e a leszármazás kérdése, ha a tanköteles egyáltalán nem tud németül? Korábban magyar tagozatban tanult, a kisebbségi tagozat tantervében előírt anyagról ennek következtében fogalma és alapja sincs? A Volksbund vezetés felkészült arra is, hogy a tagozatváltoztatási rendelkezések ilyen esetekben nehézséget okoznak és ezért arra a gyermekellenes magatartásra bíztatta a szülőket, hogy akár két osztállyal is alacsonyabb fokozatba írassák tanköteleseiket. Az 1940 szeptemberében érkező kérvények megdöbbentő Volksbund-hatást mutatnak. Schmidt Ádám, akinek a gyermekei nem