Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

egységes rendszerben folytatni a tanulást. A politikai hatóságok (főispán, dombóvári já­rási főbíró) a plébános és a magyar tanítást követelő tantestület mellé álltak. A VKM. azonban újabb vizsgálatokat ren­delt el, amelybe 1939 januártól Balázs Fe­renc is bekapcsolódott. Jelentéseiből 1939­1943 között a következőképpen rekonstruál­ható az iskola ügyének alakulása: R.k., részben osztott, négy tanerős, négy tantermes iskola, amely a VKM. 1938. de­cemberi 112 001/1938. IX. üo. utasítása (Ba­lázs javaslata alapján) szerint a 11 000/1935. ME. sz. r. 3. paragrafusának 1. bekezdésében foglaltak alapján az anyanyelvi és szülőföld­ismereti tárgyakat, a számolást, mérést, ter­mészettant, vegytant, gazdaságtant, egész­ségtant, rajzot, kézimunkát németül tanítot­ta. Balázs Ferenc indoklásul a következőket írta: „ . . . A német kisebbségi tanulók anya­nyelvi gondozása eddig szinte teljesen fi­gyelmen kívül maradt és majdnem a semmi­vel egyenlő..."-' 8 Figyelmeztetett továbbá arra is, hogy az elmagyarosított gyermekek (1923 óta csak magyar nyelvű oktatás folyt) tulajdonképpen újra megtanulják az anya­nyelvet és ehhez csak ezt a szisztémát tart­ja egyelőre a legmegfelelőbbnek. A német szülők és a magyarok között kiéleződött vi­szony miatt, az előbbiek feltételezhetően nem fognak teljesen megnyugodni az egysé­ges oktatási rendszernek ebbe a megoldá­sába sem. 1941 végén a szülők újabb beadványa, majd 1942 márciusában a VKM-hez benyúj­tott újabb követelések, amelyeket a Volks­bund irányított, már Balázst igazolták. A Nemzetiség Német Magyar összesen : Magyarul tud Osztatlan, 1 tantermes, r.k., 1 tanerős is­kola. A szülők kérésére 1938-tól egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel folyik a tanitás. A tanító tökéletesen beszéli a német nyelvet. A tanulók mindkét nyelven jó ered­ményt mutatnak a látogatás tapasztalatai szerint, bár a 15 tanköteles közül csak 9 tud magyarul beszélni. 1941-ben a teljes német tannyelvű rend­szerre tért át az iskola (700/1941. ME. sz. r.J, de a tanerő bevonulása miatt egy teljes esz­tendeig nem volt tanítás. német tagozat felállítását kérte 29 szülő 33 tanköteles részére. A Volksbunddal szem­benálló német szülők viszont megmaradtak az egységes rendszernek korlátozott érvénye­sítésénél. 1942. áprilisban, Balázs újabb ellenőrzésé­nél már megállapította, hogy a német tago­zat felállítása folyamatban van, amelyet tanerőcserével oldanak meg, tekintettel a tantestületi tagok gyenge német ismereteire, A tanításban színvonalesést lát, mivel a gyermekek német tudása még mindig rend­kívül gyenge. ,,A német nyelv tanítása — ír­ta 1942. április 18-án a VKM. részére felter­jesztett jelentésében - az írás és olvasás kezdetleges tanítására szorítkozik, mélyítésé­re felszólítottam a tanerőket, akiknek német nyelvtudása igen gyenge. A gyors áttérés a teljes anyanyelvi oktatásra, a tanerők német tudása nélkül csődhöz vezethet". 1942 márciusi ellenőrzése során nagyon vi­lágosan mutat rá a „politika és a tanügyek szomorú konfliktusának következményeire . . ." Megvizsgálta ugyanis az anyanyelvi isme­reteken kívül a természeti tárgyak oktatását is (6 órát ellenőrzött!). A tanulók alacsony szintű nyelvtudása miatt egyszerűen nem képesek a németül jól tudó tanító egyébként módszeres, nagyon világos elemzéseit követ­ni. A Volksbund ,, . . . terrorja miatt a tudat­lan szülők hallani sem akarnak a tanítási rendszer esetleges megváltoztatásáról". Fel­vetették a teljesen német tannyelvű oktatást is, amelyet Balázs katasztrofálisnak tartott, s a helyi Volksbund vezetők „ormótlan, fe­lelőtlen demagógiája megnyilatkozásá­nak . . Az 1942. évi májusi iskolalátogatásról ké­szült jelentés szerint Földi Anna helyettes tanító „kiemelkedő energiával dolgozik és az egy esztendei lemaradásnak nagy részét 1942 májusára pótolta. A német anyanyel­vű tanulók átlagon felüli nyelvismeretekről és általános közismeretről tettek tanúbizony­ságot". Az iskola hangulata bensőséges, a tanerő feltételül szabta, hogy „mindenféle politikát kizárnak, ellenkező esetben azonnal elhagyja helyettesítő posztját..." Az isko­la három magyar anyanyelvű tanköteles A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 (I.) 1939 (XII.) 1942 1943 i 105 110 91 106 125 122 95 90 230 232 186 196 100% 100% - TŐ0% "100% 105. LADOMÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents