Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

gyermekét külön órákban (minden ellenszolgáltatás nélkül) tanítja kiváló eredménynyel,

220 1943. évi ellenőrzése során Balázs sajnálattal állapította meg, hogy a kitűnő tanerő elhagyta a községet, mert a Volksbund agitáció hangulatot keltett ellene a német szülők között. Megvádolták, hogy a 3 magyar gyermek külön tanítása miatt elhanyagolta a német anyanyelvűek tanítását. A félrevezetett szülők 1943. május 16-án kérelemmel fordultak a püspökhöz, megkövetve a tanítónőt, aki azonban nem kívánt visszatérni. 106. LENGYEL R.k., részben osztott, két tantermes, két tanerős, korábban ,,B" típusú iskola, amely áttért egy egységes rendszerű, kisebbségi tantervvel és egy magyar tagozattal a nemzetiségi oktatásra. 1940-re sem változtattak e megoldáson annak ellenére, hogy az iskolaszék és valamennyi szülő többször kérte az egységes rendszer helyi bevezetésének és a magyar tagozat felállításának más rendszerű megoldását. Már 1938. január 8-án tartott egyházközségi képviselőtestületi ülésén jegyzőkönyvbe foglalták azt a véleményt, hogy sem a magyar, sem a német szülők nincsenek megelégedve a tagozat megosztásával, amely szerint a magyar tagozatba 17, az egységes rendszerű tagozatba 82 tanuló jutott egy tanítóra. A német szülők óhaja az volt, hogy gyermekeik magyar tudásának fokozására együtt tanuljanak a magyar gyermekekkel, a magyar szülők is kérték, hogy gyermekeik a német tanulókkal egy tagozatban alaposabban elsajátíthassák a német nyelvet. A meglevő tagozati beosztás kétségtelen méltánytalan helyzetbe hozta a német tanulókat, és a nagy létszám miatti pedagógiai, didaktikai nehézségek következtében a korábbi színvonal hanyatlani kezdett. Ezeket állapította meg Balázs Ferenc is 1939. január—1942. közötti látogatása idején. A szülők kérését méltányolta ugyan a VKM, de a közben eltávozott tanerő miatt a 90 tanulót egy tanító oktatta váltakozó rendszerben, egységes rendszerű, kisebbségi tanterv alapján. Mindkét tanerőnek egységes rendszerben kellett tanítania úgy, hogy a magyar anyanyelvű tanulók csak akkor voltak bekapcsolhatók az órák menetébe, amikor ott az egységes rendszer kisebbségi tamnenete alapján készült óraterv szerint a tanítás magyar nyelven folyt. Az 1942. és 1943. évi látogatás idején Balázs jelentésében utalás van arra, hogy e megoldás csak átmenetinek tekinthető.

221 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 Német 75 70 73 Magyar 24 17 17 összesen : 99 87 90 Magyarul beszél: 100% 100% 100% 1942-ben az idénymunkás magyar szülők elköltözésével tiszta német tannyelvű iskolává vált. Majd újra egységes rendszerben oktató intézményként említi 1944 elején egy jelentés. 107. MAJOS 98%-ban németektől lakott község, amelyben a harmincas években élénk német kultúrmunka folyt a helyi UDV csoportban. Iskolája ,,A" típusú volt. Érdekes módon 1936 januárjában a szülők kérték az egységes rendszerű oktatás bevezetését, mert gyermekeik magyar nyelvismeretek hiányában kiszorultak a megyei középiskolákból . . ."

222 Az 1939. évi januári felmérés szerint evangélikus, részben osztott, 2 tantermes, 2 tanerős, egységes rendszerű, kisebbségi tantervvel működő iskola. 1939-ben 2, 1940-ben 3, 1941-ben ugyancsak 3 magyar nyelvű tanuló van, akiket a szomszéd faluból magyaf szülők a német nyelv elsajátítása miatt írattak a majosi iskolába. 1941-ben újra a tisztán anyanyelven folyó oktatást valósította meg a közben rendkívül erőssé váló helyi Volksbund követelésére a VKM. Az 1942 áprilisi iskolalátogatás tapasztalatairól készült külön jelentésében Balázs utalt arra, hogy a Volksbund erős szervezetre tett