Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

98. BONYHÁD-BÖRZSÖNY Községi, osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola, amelyben korábban ,,B" típusú tanítási rendszer volt. Egységes oktatási rendszerre tértek át 1937-ben, ennek ellenére a gyakorlatban a tanítási szisztéma maradt a régi típus szerint. 1939. évi látogatásakor Balázs Ferenc megállapíthatta, hogy mind a német, mind a magyar tanítás nívója gyengén közepes. A magyar tanulókat németül tanította több tárgyból, továbbá nem tanította a magyar olvasást I. osztályban. A lakosság eléggé magyar-ellenes, az egységes rendszer bevezetésénél pl. nem foglalt állást, távol maradt az iskolaszék által hirdetett gyűlésről. 1940-től új tanítók kerültek az iskolába és a „kisebbségi kérdés kiéleződése ellenére" Nemzetiség Német Magyar összesen : Németek közül magyarul beszél: R.k., részben osztott, két tanerős, egységes rendszerben tanító iskola. Az itt lakó magyarok uradalmi cselédek, a németek nagy része tehetős kisbirtokos. A magyar és a néNemzetiség Magyar Német összesen ; A németek közül magyarul tud: A lakosság 48,5%-a német anyanyelvű. Részben osztott, evangélikus, öt tantermes, öt tanerős iskolája van. Egységes oktatási rendszerben kisebbségi tantervvel tanítanak. A lakosság a korábbi ,,C" típusú iskolát szerette volna fenntartani. A túlnyomó számú német anyanyelvű iskolaköteles tanulók magyar nyelvtudása jó. A magyar nyelv tanítása azonban nagyon alacsony szinten van. (VDU erőteljes szervezkedése — Sz. L.) az iskola tanítási nívója emelkedett. Balázs 1941. február 28-i látogatásakor megállapította, hogy amennyiben nagyobb ellenkezés nem mutatkozna a német lakosság részéről, a tanulók számarányának megfelelően a 11 000/1935. ME. sz. r. 3. paragrafusa alapján, jól kidolgozott kisebbségi tantervvel kellene tanítani. 1942-ben már egy osztatlan német és egy osztatlan magyar tagozatban folyt a tanítás. A magyar szülők zöme cseléd a környező uradalmakban, a németek jómódú birtokosok. A magyar és a német lakosság és a gyermekek között jóformán semmilyen kapcsolat nincs.

20

"

1 met lakosság és a tanulók között szinte semmiféle kapcsolat nincs. Ellentét sem fordul elő. A magyar csoport eltávozóban van a faluból.

205 1941 82 82 51 (62,1%) 1939-ben és 1940-ben Balázs ismételten kifogásolta a magyar anyanyelv teljes elhanyagolását.

206 1941-ben azután valamennyi osztályban a magyar tanulókkal külön is foglalkoztak. Májusi ellenőrzésénél megállapította, hogy amennyiben a német lakosság kívánja, úgy célszerű és megvalósítható a német tagozat felállítása a 700/1941. ME. sz. r. alapján.

207 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1940 1941 1942 24 28 27 26 15 26 19 22 39 54 46 48 20 (83,3%) 23 (82,1%) 26 (96,2%) 19 (73,0%) 99. GRABÓC A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 16 78 94 42 (53,8%) 100. GYÖRKÖNY