Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

Nemzetiség 1939 (1.) 1939 (V.) 1941 Magyar 246 315 320 Német 102 34 40 összesen : 348 349 360 A nem magyar anyanyelvű tanulók közül magyarul beszél: 102 (100%) 34 (100%) 40 (100%) A nyelvi küzdelmek hatására 1941-től az eredetileg német anyanyelvű és nemzetiségi szülő többé nem vallotta magát németnek. Egy miniszteri leirat azonban 1942-ben ismét 98 német anyanyelvű tanuló beíratását mutatja. Az iskolában folyó magyarosításra mutat a bonyhádi községi óvoda anyanyelvi viszonyainak vizsgálata. Balázs elemzéseit és anyanyelvi lélekszám megállapításait, a VKM kimutatásait véve alapul, valamint ismerve, hogy hányan beszéltek a német gyermekek közül magyarul, megállapíthatjuk, hogy negyedik elemi végére kétnyelvűekké váltak. 1939—1941 között a magyar nyelv ismerete a következő arányban alakult az óvodában :-'" 1939. I. sz 61,4% . sz. I 50% A negyedik elemi után, ha a fenti adatok (5—10%-os hibaszázalékát elismerjük) torzí1941. I. sz. ó. II. sz. ó. 56% 50% tanak is, a kétnyelvűség szinte teljesnek mondható. 97. BONYHÁDVARASD R.k., részben osztott, két tantermes, két tanerős iskola, amelyben 1936-tól egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel tanítanak. A lakosság 94,8%-a német nemzetiségű. 1939. évi szakfelügyelői látogatáskor a 4 magyar anyanyelvű elemi iskolás szülei kijelentették, hogy gyermekeiket németül kívánják taníttatni. Német tankönyvekből tanulnak. Az UDV-nek a harmincas évektől helyi csoportja működött. A lakosság a VDU megalakulását követően fokozatosan radikalizálódott. Müller Henrik és Bäsch Ferenc személyesen többször megfordultak a községben, A minisztérium által 1939-ben, majd 1941-ben elrendelt titkos szavazások idején, az iskolai nyelvkérdésben létrejött eredményekre a ,,helyi csoport aktivistájának terrorja mellett az is hatott, hogy Müller és felesége megjelent és nyíltan agitált a teljes német tannyelv bevezetése mellett . . ."

202 1941 áprilisban Balázs is jelentette, hogy a lakosság valószínűleg a teljes német tannyelvű iskola megvalósítását kéri. Ugyanakkor utalt arra, hogy ,, . . . a helyi iskolavezetők panaszkodnak, mert a lakosság szélsőséges német érzelmű magatartása miatt hatásuk a népre elveszett. . ." Az iskolában folyó munka német nyelven eléri az átlagos eredményt, de a magyar tannyelv „katasztrofális helyzetben van", a tanítók maguk sem ismerik a nyelvtan alapjait. 1942 nyarán tett látogatásakor a tanerők arról panaszkodtak, hogy a lakosság szélsőséges magatartású és minden iránt ellenszenvvel van, ami magyar".

2ll:i A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1941 1942 Német 91 99 109 Magyar 4 1 1 összesen: 95 100 110 A német anyanyelvűek közül magyarul beszél: 42 (46,1%) 30 (30,3%) 42 (38,5%) A tanítók jól beszélik a német nyelvet, a plébános tökéletesen tud irodalmi és tájnyelven.