Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
tanítására szorítkozott. Ennek ellenére a tanulók magyarul kielégítő módon kifejezték gondolataikat. Német olvasási készség megtelelő, az olvasottakat mind németül, mind magyarul jól megértik. Mivel csaknem valamennyi tanuló német anyanyelvű, a tanító viszont nem tud németül, ezért csak magyarul érintkezik velük, ennek következtében jól megtanultak magyarul. Meggyőződött Balázs arról is, hogy akár németül, akár magyarul tanítanak számukra szaktárgyakat, azokat mindkét nyelven vissza tudják adni. A kétnyelvűség nemcsak olvasásban és beszélgetésben, ,, . . . hanem gondolkodásban is jelen van . . ," Ennek ellenére a szülők között a feszültség és elégedetlenség egyre növekedett, és az egységes rendszer teljes mélységű megvalósítását követelik, továbbá a tanerő elhelyezését és német tudással rendelkező tanító kinevezését. 11 ''' Valóban nem kívánatos módon kiéleződött a feszültség a tanító és a szülők között. A Volksbund mind többször nyújtott be tiltakozást a tankerületi főigazatóhoz, a VKMhez a helyzet megváltoztatására. A minisztérium helyettes állami tanítót küldött ki. Hamarosan azonban kiderült, hogy az sem tudott németül. Balázs a VKM-hez fordult 1939. december 20-án. Jelentésében részletesen beszámolt arról, hogy a római katolikus magyar és evangélikus német lakosság között kirobbant viszálykodást a tanítási nyelv körüli elhúzódó vita okozta. A VKM. és az egyház hatóságok elvi állásfoglalása szerint az egységes rendszert kellett volna már realizálni. A község német lakossága azonban ,, . . . téves politikai túlfűtöttsége miatt rendkívül nagy türelmetlenséget mutat ... a tanítóban sincs meg a legkisebb készség sem, hogy e fontos kisebbségi kérdésben belátással legyen és német nyelv tanulásával a tanítóképességet megszerezze. A magyar lakosság legújabban a német evangélikus szülők és a tanító közötti éles ellentétekben magyarüldözést lát és az ellentétek kirobbanással fenyegetnek , . ." Az együttélés teljes felborulással fenyeget, a német tannyelvű oktatás megoldása a legsürgősebb feladat. Ezt csak németül tudó nevelő beállításával lehetséges megoldani. Az ellentétek már 1938 végén jelentkeztek. Az 1939. december végi látogatáskor Baffy László tanító állami magyar tannyelvű iskolába kérte áthelyezését. Erre azonban nem tudott a tanfelügyelőség lehetőséget teremteni. Nem akadt iskola Baranyában, ahol hely üresedett volna. 1941 elején kényszermegoldásként Lenz Henrik tanítót helyezte az iskolába. így megindulhatott az egységes oktatási rendszerben a tanítás. Az év nyarán azonban katonai behívót kapott. 105 A helyzet a korábbi súlyos állapotban volt, amikor Balázs 1942 elején ismételt ellenőrzést tartott. Az 1943/44. évi tanfelügyelői látogatáskor megállapíthatta, hogy a tanítóhiány miatt a kisebbségi oktatás semmit nem lépett előre. A lakosság közül azonban ,, . . . ma már sokan íratnák be gyermekeiket magyar tagozatba is, valamint magyar nyelvtudásuk is elégséges ahhoz, hogy egységes rendszerben a vegyes tannyelvet bevezessék". Ehhez azonban hat év után végre meg kellene oldani a németül tudó tanító kinevezésének válságos helyzetet teremtő kérdését. Balázs Ferenc itt is utalt arra, hogy a nemzetközi konstelláció hatására a lakosság közötti feszültség enyhült, a szülők agresszivitása csökkent, de a kisebbségi jogaikért továbbra is határozottan kiállnak". Balázs figyelmeztette a tankerületi főigazgatóságot, és hasonló jellegű felterjesztésében a VKM IX. ügyosztályát is, hogy a német lakosság kisebbségi követeléseit meg kell oldani. ,,A Volksbund a felkorbácsolt kedélyeket még magasabbra nyomta, és bár az állam valós nehézségeket szenved a tanítói hiányok miatt, de hat esztendő alatt sem tudta megoldani a vegyes nyelvű oktatást, pedig egyetlen magyar anyanyelvű sem járt az ág. h. felekezeti iskolába. A katonai mentesítést minden áron elérni ma olyan fontos feladat az oktatás terén, mint amilyen fontos feladat a lakosság együttélésének helyreállítása politikai téren . . ." Erre az utolsó háborús tanévben sem volt képes a tankerület. 11 ' 11 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1941 1943 Magyar — 12 1 Német 63 58 52 58 összesen: 63 59 54 59 Magyarul beszél: 63 (100,0%) 58 (100,0%) 52 (100,0%) 50 (86,2%)
