Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

78. SZŰR R.k., részben osztott, két tantermes, két tanerővel, egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel működő iskola. A tanrendszert a szülők és a helyi községi vezetők egyaránt kérték. Német olvasókönyv és a természeti ismereteket tárgyaló könyvvel rendelkeztek a gyermekek. A hittant is német tankönyvből tanulták. A tanítók és a lelkész jól beszélték a német nyelvet. A német anyanyelvű tanulók a magyar nyelvet is jól bírták. A tanítás mindkét nyelven eredményes. ,, . . . A tanulók a szerzett ismereteket mindkét nyelven tudatosan értik . . ." A második iskolalátogatásakor, 1939. noNemzetiség Magyar Német összesen : Magyarul beszél:' Evangélikus osztatlan, egy tanerős, egy tantermes iskolában hat német tanuló részére előkészítő tanfolyam működött. Egységes tanrendszerben kisebbségi tantervvel kellett volna tartani. Az 1938/39. tanévben tett látogatása alkalmával Balázs megállapította, hogy sem vember 18-án a tanerők német tudásának értékeléséről megállapította, hogy az egy esztendő kemény tanulása után tökéletes.

160 1941. októberi szakfelügyelet után azt jelentette, hogy ,, . . . az egész falu a tisztán német tannyelvű oktatás bevezetését kívánja . . ." Balázs szerint ,, . . . ez a magyar nyelv teljes elhanyagolásához vezetne, az egységes rendszer inkább megfelel a kétnyelven tökéletesen beszélő gyermekek további érdekeinek . . ." Az iskola azonban a 700/1941. ME. sz. r. megjelenését követően, a tisztán német anyanyelvű oktatásra tért tanterv, sem óraterv nem készült. A tanítás ötletszerű. Az iskolaszéket kellett figyelmeztetni a tanító rendszeres ellenőrzésére. Némef és magyar nyelven lolyt a tanítás, de a rendeletet nem vette figyelembe a németül egyébként jól tudó tanító, mert azokat nem ismerte.

162 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1938 1939 1940 1942 2 — — — 79 82 70 86 81 82 70 86 54 (68,3%) 42 (51,2%) 45 (64,2%) 36 (41,8%) 79. TARRÓS 80. TEKERÉS R.k., osztatlan (I—VI. o.), egy tanerős, egy szükségtantermes iskola. A tannyelv magyar, de órarenden kívül osztályonként heti egy órában német írást-olvasást tanítanak. A lakosság Balázs 1941. március 19-i jelentése szerint eredetileg magyar tannyelvű tanítást kívánt, de egyre többen „erősebb német nyelvű oktatást kérnek ..." A magyar nyelvtudás eléri a megyei átlagot, de a német nyelven folyó írásolvasás kezdetleges. „Indokolt lenne több német nyelvű tanítást produkálni, mielőtt a Volksbund szédítéseire teljesen német tannyelvet követelnének. Tekintettel arra, hogy 13 német anyanyelvű és 8 magyar anyanyelvű tanuló van, az egységes tanrendszer, kisebbségi tanterv alapján lenne a megfelelőbb". Balázs kétségtelen helyesen látta 1941-ben a feladatot. A tanfelügyelőség késedelmes intézkedése 1942-ben igen kritikus helyzet elé állította a szakfelügyelőt. A német tannyelv követelését vissza kellett utasítani 1942 végén, mert nem volt olyan pénzügyi megoldásra lehetőség, amely szerint a kis faluban két tanerő fizetésével a német és a magyar tannyelv tanítható lett volna. A 13 német és 9 magyar anyanyelvű tanuló így továbbra is egy tanerővel magyar tannyelvű iskolába járt, de nagyobb óraszámban németet is oktattak. Az egységes tanrendszer bevezetését egy németül jól tudó tanítóval Balázs megoldásnak látta.

163 81. TÉKES Evangélikus, osztatlan, egy tanerős, egy- elvileg áttért az egységes oktatási rendszerséges oktatási rendszerben, kisebbségi tan- re, de a tanerő gyenge német tudása miatt tervvel tanító iskola. Az 1938/39. tanévben a II. o.-tól felfelé német olvasás és írás