Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

szeptember 1-vel indult meg, de csak írásolvasás tanítása folyt továbbra is, amelynek eredménye igen kezdetleges. A német anyanyelvű tanulók csak gyengén tudtak németül. Balázs Ferenc erélyesen figyelmeztette az iskolaszéket a német tanítás elmélyítésére. Ehhez a két tanerő, (hioczmann Miklós, Kovács Mihály) áthelyezését sürgette, akik gyengén tudtak németül. A 129 tankötelesből 90 magyar, 39 német anyanyelvű volt.

15

"' 76. SZELLŐ R.k., osztatlan, egy tantermes, egy tanerős magyar tannyelvű iskola. 1939. január óta német irást-olvasást, továbbá heti hat órában német nyelvet tanítottak tanórán kívül. A szülők kívánságára vezették be ezt a kombinációt, amely nem felelt meg a törvényes előírásoknak, Balázs ezért a VKM. IX. üo. nevében utasította az iskolaszéket annak megváltoztatására. 1940-ben a szülők kifejezték azon óhajukat, hogy jobban érvényesüljön az anyanyelvi oktatás. 1941. májusi látogatásakor utalt arra, hogy ,, . . . a szülők újabban több német tanítást követelnek". Az iskolaszék és a hatóságok azonban a 11 000/1935. ME. sz. r. 3. paragrafusának alkalmazását kívánják fenntartani. 1941. novemberi iskolalátogatásakor már a következőket jelentette: ,, . . . a lakosság közül a magyarsággal szemben egyes szélsőséges gondolkodású német anyanyelvűek nyugtalan, sőt kíméletlen magatartást tanúsítanak, ami az elemi iskolai tanulókig is eljut és az iskola egész munkájában hátrányosan érezhető ... a tanulók magyar nyelvkészségében azok közömbössége és ellenszenve miatt a múlthoz képest visszafejlődés észlelhető . . .". Balázs a VKM részére küldött jelentésében jelezte, hogy a német lakosság a tannyelv megváltoztatására készül, ezt megelőzendő, az egységes rendszer bevezetését javasolta.

156 1941 decemberében az iskola már az egységes rendszerű oktatásra tért át, két tagozatban. A kis iskolában egy 12 gyermekkel működő magyar és 19 tanulóval oktató német tagozat alakult.

157 77. SZENTKATALIN R.k., osztatlan, egy tanerős, egy tantermes iskola, a tanító nem tudott németül. A tanitás nyelve magyar. Négy német anyanyelvű tanulója volt, akik alig tudtak németül, senki sem kívánta a német nyelv bevezetését az 1938. évi látogatás jegyzőkönyvének tanúsága szerint.

158 Az 1940. évi látogatás ugyanezt állapította meg. 1941-ben már 8 német tanuló volt, akik szintén nem tudtak németül és a szülők közül a német nyelv bevezetését senki sem kívánta. Az 1943. márciusi iskolalátogatáskor a külterületek hozzácsatolásával megnövekedett német tanuló létszámot talált Balázs Ferenc Szentkatalin iskolájában, ahol két tanulócsoportot kellett alakítani. Két tanerő alkalmazását javasolta, mert a német lakosság között az anyanyelv tanítása iránti érdeklődés fokozatosan erősödött. A lakosság már a német írás-olvasást tartotta megfelelőbbnek, a helyi iskolahatóság viszont a magyar tannyelvhez ragaszkodott. Balázs szerint a kisebbségi érdekek védelme megkívánta, hogy két tanerő alkalmazása esetén a 11 000/1935. ME. sz. r. 3. paragrafusát alkalmazzák a német anyanyelvű kisebbség igényeinek kielégítésére. 1944. szeptemberében külön német és külön magyar tagozat indult, az előbbit kisegítő állami tanító alkalmazásával oldották meg.

159 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1941 1943 1944 Magyar 50 45 40 65 71 ' 'émet 4 8 8 26 30 Összesen : 54 53 48 91 101 Magyarul beszél: 4 (100,0%) 1 3 (100,0%) I 3 (100,0%) 26 (100,0%) 30 (100,0%)