Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

1940. évi iskolalátogatása a kisebbségi tantervvel folyó egységes tanrendszert vette elemzés alá. Megfigyelései és informátorai egybehangzóan mutatták, hogy ,, . . . a felnőtt lakosság a Volksbund izgatásai miatt nyugtalan, nyelvi követeléseikben szélsőségesek, s továbbra is a lakosság zöme a tiszta német tanítást követeli. Felette sajnálatos, szegénységükben könnyen hajlanak a Volksbund agitátorok szavára ..." A szülők „nyugtalansága" már a gyermekekre is átterjedt és a „szélsőséges eszméket behozták az iskolába".

11

'

1 A 700/1941. ME. sz. r. megjelenését megelőzően a lakosság elhatározta, hogy a teljes német tanítást követeli. 1941 júliusában kiadott rendelet alapján, be sem várva a megyei tanfelügyelőség értesítését, az 1942. szeptemberben induló tanévet német tanítással kezdték. Mire Balázs október 1-én megjelent az iskolában, a négy magyar tanuló pécsi internátusba irányításáról is döntöttek, s a tanórákon csak németül tanítottak. Tanítóik tökéletesen bírták a német nyelvet. A tanerő katonai behívása után 128 német anyanyelvű gyermeket egy tanítónő oktatott váltakozó rendszerben. A tanítást azonban ilyen roppant nehéz viszonyok között is eredményesnek ítélte. A korábban izgatott hangulat fokozatosan csökkenni látszott. A német tannyelv bevezetése nagy megnyugvást hozott. Weiszenburger József lelkész „ ... már józanságra inti a népeket, mert amiért küzdöttek, azt elérték, nincs más követelni való, a népbolondítók csak bajt hozhatnak a falura . . ."

135 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 Magyar 4 2 4 Német 139 138 124 összesen: 143 140 128 Magyarul beszél: 85 (61,15%) 65 (47,10%) 72 (58,0%) 63. OKORVÖLGY R. k., osztatlan, német anyanyelvű többséggel működő új iskola. Tanítási nyelv egy évtizeden át magyar volt, kevés német olvasás-írás tanítással. 1938 végén, Balázs Ferenc első látogatása idején a VKM. 760/1936. ein. sz. r. 3. paragrafusa 1. bekezdése alapján a III. osztálytól felfelé 1/2—1/2 órában írás-olvasást tanítottak. Ugyanettől az időszaktól a német nyelvű ABC-könyvet is használni kezdték. A nyelvi magyarosítás hatása alatt az összes szülő a magyar anyanyelvi oktatást kívánta 1938-ig. Balázs óralátogatásain megállapította, hogy ,, . . . a magyar tannyelven elért eddigi eredmény az átlagkövetelményeket fedi — a kisebbséghez tartozó tanulók anyanyelvükön is értik a tanultakat, az olvasási készségeik, szintúgy az anyanyelvi írástudásuk gyenge, lényegesen erősítést kíván . . .".

13ti Erre azonban nem kerülhetett sor, mert a tanerő gyengén tudott németül. Balázs kötelezte a német tanfolyam elvégzésére. Két esztendő múlva tett újabb látogatást. Az egységes rendszerre történő áttérést konstatálva megállapította, hogy az a gyakorlatban, a nevelő gyenge tudása miatt nem valósult meg. 1941. évi felügyelete alkalmával azonban már „ . . . némi haladás észlelhető a német nyelven történő tanításban, de még mindig kezdetleges és lényegesen erősítendő . . ." Most úgy látta már, ha a gondviselők kívánják, az egységes rendszer jobban megfelelne.

137 7943-ból marad fenn az utolsó látogatási jegyzőkönyv. Az iskola tannyelve már tisztán német. Az állami helyettes tanítóval, aki tökéletesen tudott németül, megoldották az átmenetet a teljes német oktatásra. A tanulók tudása azonban semmit sem haladt előre, mert az 1941/42. tanévben teljesen szünetelt a tanítás, ismét nem lévén egyetlen tanerő sem.

138