Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

decemberi iskolalátogatás során a rendkí­vüli nívóesést állapíthatta meg a szakfel­ügyelő. Az iskolaszék a tanerőváltozásokat a „politikai zavarokkal" magyarázta. 7947 végén a VKM a lakosság többségé­nek és a VDU nyomásának engedve hozzá­járult a részben osztott, német tannyelvű ta­nításhoz. Ugyanakkor osztatlan magyar ta­gozat kezdte meg 20 tanulóval a műkö­dést. 1 ^ 1942/43. évi iskolafelügyeleti jegyzőkönyv­ben már a fejlődő német és magyar tagozat­ról számolt be a szakfelügyelő, amelynek működése némi nyugalmat hozott a lakos­ság körében. Ez azzal is kapcsolatos lehet, hogy ,, . . . nagy a kiábrándulás a Volksbund körében, amely egyrészt a háborús helyzet­tel, másrészt a hihetetlen szegénységgel ma­gyarázható. Különösen egyes nagy gyermek­áldással rendelkező német családok eseté­ben . . ;*'" 9 57. MECSEKRÁKOS R.k., osztatlan, egy tanerős, egy tantermes iskola. A tanterem „nem különb egy istálló­nál, benne egy egész nemzedék sínylődött és nem egy tanító ment teljesen tönkre . . ." 12 ° 1938. decemberében a község akarata el­lenére bevezették az egységes tanítási rend­szert. A szülők a magyar tanítási nyelv fenntar­tását kívánták még az 1939. évi látogatás al­kalmával is. A német anyanyelvű tanulók többsége nem tudott már jól németül. Ugyanebben az évben végzett második fel­ügyeleti látogatás alkalmával a lakosság még mindig a magyar tanítási nyelvet tar­totta volna alkalmasabbnak. Balázs Ferenc maga is a lakosság álláspontján volt, de az egységes tanítási rendszert, „ . . . tekin­tettel a tanulók származására és német anyanyelvére, valamint a nemzetközi poron­don a magyar ügy fejlődése és várható esé­lyei miatt . . ." megfelelőbbnek tartotta ek­kor. 7947. március 78-/ látogatásakor már meg­állapíthatta, hogy az egységes rendszerben fejlődött tanítás révén a harmincas évek első felében erőltetett nyelvi magyarosítás következtében anyanyelvüket eltelejtett gyermekek német beszédkészsége újra kielé­gítő, csak íráskészségüket kell továbbfejlesz­teni. Ez annál figyelemre méltóbb, mert a tanítókról készített jellemzései szerint csak gyenge német tudásúak. 121 Az 1942-1944 között eltelt időben az anyanyelvi képzésben újra nagy visszaesés következett. Számtalan pályázat ellenére nem jelentkezett egyetlen németül tudó tanító sem. Igy egy öreg nyugdíjas magyar taní­tót kénytelenek alkalmazni, aki semmit sem tudott németül. Három év alatt a tanulók a fennálló rendelkezések ellenére magyarul ta­nultak. A német olvasás és írás is kezdetle­ges módon került tanításra. A szülők, jólle­het valamennyien németek voltak, nem til­takoztak 1942—1944 között sem a magyar nyelvű tanítás ellen. 122 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1939 XII. 1941 1943 Magyar 6 — 1 — 1 Német 26 29 25 26 28 összesen: 32 29 26 26 29 Magyarul beszél: 23 (88,8%) 29 (100,0%) 21 (84,0%) 21 (80,7%) 24 (85,7%) 58. NAGYKOZÁR A három nemzetiségű falustruktúrának megfelelően 1938. november 7-én három osztatlan tagozatot szerveztek meg a három­osztályos állami iskolában. Egy magyar anyanyelven, egy németül illetve sokacul ta­nított, egységes tanítási rendszerben, ki­sebbségi tanterv alapján, A harmincas évek nyelvi magyarosítása nem volt hatástalan. Míg a magyar tagozatban jó eredménnyel taníthatott a nevelő, addig a német tago­zatban „kezdetlegesnek" ítélte Balázs Fe­renc az eredményeket 1938-ban. Nyelvük szuverenitását a sokac lakosok erőteljeseb­ben megőrizték és így a gyermekeik taní­tása is eredményesebbnek tűnt. A gyenge eredményekhez hozzájárult az is, hogy az egységes tanítási rendszer koncepcióját a három teljesen kezdő tanító nem ismerte. 123 Német illetve horvát nyelvtudásuk is köze­pesnek alig mondható. 1939-ben a helyzet még változatlan. Ba­lázs javasolta a tanítók azonnali elhelyezé-

Next

/
Thumbnails
Contents