Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
sét magyar nyelvű állami iskolákba, s itt németül illetve sokacul jól tudó tanítók alkalmazását. Csak ezen feltétellel lehetséges a vegyes tannyelvű tanítás megvalósítása. A tankerület már 1939 januárjában megoldotta a sokac kisebbségi tagozat tanítását, a német tagozat csak 1940-ben kapott németül jól tudó tanítót. Igen jellemző módon a német és horvát lakosság döntő többsége kezdetben, 1939. év végéig, a magyar tanítási nyelvet kívánta, s megelégedett volna a nemzetiségi nyelv tanításában írás-olvasási gyakorlatok bevezetésével. A Volksbund előtérbe lépésével egyre hevesebb súrlódások keletkeztek a német és sokac lakosság között. A politikai síkon jelentkező ellentétek azután a nyelvkérdésben is kialakultak. 1940-ben a lakosság egy része — a Volksbund-ellenes horvátok és németek — demonstratív módon, a kisebbségi tannyelvű iskolából gyermekeiket ki akarták íratni. Balázs Ferenc a fennálló törvényekre hivatkozva nem járult hozzá és figyelmeztette az igazgatót, Timár Vendelt, hogy a tagozatok felállítása három éve nem teszi lehetővé az anyanyelvet nem bíró németek átíratkozását. A VKM-be küldött jelentésben arra utalt, hogy a feszült helyzetben a vegyes tanrendszerű iskola jobban szolgálta volna a „nemzetiségi megbékélést, mint a tiszta anyanyelvű oktatás tagozatainak fenntartása". Azonban kétségtelen az is, ,, . . . hogy ma már feladhatatlan az anyanyelvi tagozatok rendje, mert a Volksbund világgá kürtölné, megtoldva mindenféle iégböl kapott túlzásokkal az itt uralkodó helyzetet, s úgy állítaná be, hogy a nemzetiségeket elnyomják . . ." Balázs javasolta, hogy a VKM keresse meg a főispánt, hogy az „csendesítse le a Volksbund kerületi vezetőjét, aki sugalmazója és kezdeményezője a helyi magyar érzelmű németek elleni támadásoknak". Erre valószínű azonban nem került sor, mert a főispáni iratokban egyetlen utalás nem található erre.'/l Az 1940. év végi látogatáskor Balázs azt állapította meg, hogy a német és a magyar tagozatban az anyanyelvi oktatás kezdetleges. A német nyelvű lakosság politikai megosztottsága továbbra is jellemző volt, és az iskolai tannyelv kérdésében jelentkező ellentétek továbbra is fennmaradtak. Erre következtethetünk az 1942 márciusi tanügyi ellenőrzéskor keletkezett jegyzőkönyvekből. Az állam már 1941-ben gondoskodott a kisebbségi nyelvet jól bíró tanítók alkalmazásáról, s a magyar tanítók elhelyezésével igyekezett a német anyanyelv tanításának biztosítására. Ennek ellenére a német anyanyelvű lakosság egy része nem kívánta a tisztán német tanítást. Balázs javasolni kénytelen a VKM-be, hogy a német tagozatban a vegyes tanítási rendszer bevezetésére lenne szükség, különben a lakosság között az ellentétek e kérdésben „az erőszakosságokig, tettlegességig fajulnak . . ." Az iskolagyűlésen a „ . . . németek egy része, kijelentvén, hogy hazájuknak Magyarországot tekintik, semmiféle igényük nincs, hogy a magyar nyelvet ne ugyanúgy tanulják gyermekeik, mint az anyanyelvet. A megfeledkezett többség (ti. a Volksbund. Szita L.) vállalja az önkéntes katonáskodást (nyilván az SS-toborzástSzita L.) meg a telepítést az álom országba". 12 "' (A telepítési propaganda a III. birodalomba !) Balázs Ferenc 1942. áprilisi jelentésében leszögezte, hogy a horvát nyelvű tanulóknál a helyzet megfelelő, a német tagozatban azonban vegyes tanítási rendszer célszerűnek látszik . . .", mert a két politikai irányultságú németek között különben az összeütközés elkerülhetetlen. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1942 Magyar 21 13 18 12 Német 58 58 73 72 Sokac 42 41 52 57 összesen : 121 112 143 141 Magyarul beszél: 74 (74,0%) 99 (100,0%) 109 (37,2%) 120 (75,4%) 59. NAGYPALL R.k., egy tanerős, egy tanteremmel rendelkező és osztatlan elemi népiskolaként működött. Az egységes rendszerre kötelező áttérést 1939. január 3-án hirdették ki. Ripszám Boldizsár és a falu német szülői aláírásával a VKM-be kérvényt nyújtottak be, amelyben kifejtették, hogy nem kívánják az egységes rendszert, hanem a korábbi magyar tannyelvű oktatás fenntartása mellett döntenek. A IX. ügyosztály azonnal vizsgálatra szólította fel Balázs Ferencet. E látogatását követő jegyzőkönyvben megállapította,
