Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

1942-re a katonai behívások miatt azonban tanító nélkül maradtak a tagozatok és az anyanyelvi oktatás is lehanyatlott. Háborús kényszer megoldásaként a szerb, horvát, magyar tanulók a magyar tagozatba kerültek. Balázs 1942. júniusi látogatásakor igen méltányos javaslatot tett a VKM-hez a magyar tagozat átalakításáról. Tekintettel arra, hogy főleg délszláv gyermekek jártak a magyar tagozatba, azt egységes rendszerűvé kérte átalakítani a 11.000/1935. ME. sz. r. 3. paragrafusa 1. bekezdése alapján.

112 1943/44. tanévben tett látogatása katasztrofális helyzetbe engedett bepillantani. A háború kényszerítette teljes csőd képe ez. A három tagozat tanítására végül egyetlen tanítónő maradt. Szó sem lehetett természetesen az egységes tanrendszer megvalósításáról a szerb és horvát tanulók érdekében sem. Végül valamennyi tagozat felső osztályait szélnek eresztették és csak az I—III. osztályokat tanította összevontan egy tanerő. „Ez is inkább gyermek menedékhelynek nevezhető, mint iskolának" — írta Balázs 1943. november 12-i, utolsó jelentésében."

3 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 1943 Magyar 3 7 Német 50 61 Sokac 68 66 Szerb 6 4 összesen : 127 138 Magyarul beszél: 60 (48,3%) 60 (45,8%) 55. MAGYARBÓLY R.k., osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola, amelyben egységes tanítási rendszerben, kisebbségi tantervvel folyik az 1939/40. tanévtől a tanítás. A szülők között a magyarsággal erősödő szolidaritás észlelhető, s eléggé elhatárolták magukat a német radikális szervezkedéstől.

114 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása

v IS Nemzetiség 1940 1942 1943 Magyar 33 32 29 Német 27 32 27 Szerb 4 4 6 Ruszin 3 — — összesen : 67 68 62 Magyarul beszél: 26 (76,4%) 30 (83,3%) 30 (90,9%) Az evangélikus német anyanyelvi lakosság külön iskolával rendelkezett. A részben osztott és 1941-től már teljesen németül tanító iskola 85 tanulója közül 60 tudott magyarul. A községben egy állami óvoda is működött magyar foglalkoztatási nyelvvel. A lakosság kívánságára 1941-től bevezették a német kisegítő nyelvet. 1942-ben a VKM-hez a VDU memorandumot nyújtott be, amelyben követelték az óvodában a teljes német foglalkozási nyelv bevezetését. Erre azonban nem került sor."

1

' 56. MAJS R.k., részben osztott, három tantermes, három tanerős iskola, egységes rendszer szerint, kisebbségi tantervvel működött. A magyar anyanyelvű tanulókat naponta 1 órában külön oktatásban is részesítették. A tanítók jól bírták a kisebbségi nyelvet."' A tanítás német nyelven jó átlagos. A Volksbund szervezkedés során kiéleződött a falu németsége között a küzdelem. Többségük az egységes rendszer mellett kardoskodott. 1940-ben az áldatlan harc következtében a tanítók elpályáztak a községből. Az 194C