Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

1938/39. évi látogatása alkalmával Balázs Ferenc a német anyanyelvtanítás teljes kibontakozásának és gyors fejlődésének eredményeit állapíthatta meg. 1941-ben a VDU agitáció hatására a íe//es némef nyelvű tanítást kívánták bevezetni. Erre azután az 1941J42. tanév második leiében sor is került. A német szülők a Volksbund hatására „ . . . nemcsak az anyanyelv tanításban, hanem az iskola szellemében is kifogásolni valót találnak ... a magyar nemzeti gondolat iránt nagy türelmetlenséget tanúsítanak . . ."

107 1942/43. tanévben tett utolsó iskolalátogatás szerint egy német nyelvű és egy egységes rendszerű, kisebbségi tantervű tagozat működött. Ez egyben teljes világossággal a németség politikai megosztottságát is jelezte. Az egységes rendszerbe 25 nem VDU-tag gyermekei, a német tannyelvű tagozatba 75 Volksbund-tag gyermeke iratkozott be. A tanítók jól bírták a német nyelvet. Ennek ellenére tanulmányi visszaesés van valamennyi tagozatban, mert a ,, . . . politikai ellentétek nem biztosítanak nyugodt légkört és a nemzeti nevelés is nagy nehézségek előtt állt . . ." Az igazgató szerint a tagozatok felállítása nyugalmat hozott, de a radikális német mozgalom újra felborította a falu békéjét.

108 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Magyar 8 3 8 1 Német 75 87 91 100 összesen: 83 90 99 101 Magyarul beszél: 47 (62,0%) 50 (57,4%) 53 (58,2%) 32 (32,0%) 53. LIPTÓD R.k., részben osztott, egységes oktatási rendszerre áttért, kisebbségi tantervvel dolgozó, két tantermes iskola. 1938/39. tanévben a lakosság türelmetlen követelésére vezették be az egységes tanítási rendszert. Tanítói kiválóan bírták a német tannyelvet, ennek ellenére az Ml. o.-ban a tanítási eredmény gyenge, a felső osztályokban átlagosnál jobb. Magyar nyelvtudásuk rendkívül kezdetleges. 3 magyar tanuló van, akik a szülők kívánságára németül tanulnak. A Volksbund 1940-től a tisztán német tannyelv bevezetéséért agitációt fejt ki.

m Balázs a VKM-be küldött sürgős és bizalmas jelentésében kérte, hogy mivel a német nyelvű lakosság a „magyar nemzeti gondolat szempontjából igen türelmetlen magatartást tanúsít", a Voíksbundot megelőzendő, a teljes német nyelvű oktatást szükséges bevezetni a 700/1941. ME. sz. r. alapján. Javaslatának realisztikus alapja is volt a politikai meggondolásokon túl. 1941. szeptembertől tisztán német tannyelvű oktatást indítottak.

110 1942 januárjában a főispánhoz a járási főszolgabíró jelentése arra figyelmeztetett, hogy „a tanulók valamennyien tökéletesen az anyanyelvüket beszélik, s a magyart azért nem, mert szüleiktől ezt nem hallhatják. Iskolai tanításukat messze vissza vetné akár még az egységes rendszer esetleges erőltetése is.".

1

" A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1941 Német 71 84 70 87 Magyar 3 3 _4 — összesen: 74 87 74 87 Magyarul beszél: 33 (46,4%) 46 (54,7%) 31 (44,2%) 29 (33,3%) 54. LŐCS Magyarországhoz 1941-ben visszacsatolt Dél-Baranyában fekvő falu. Az iskola újjászervezésénél figyelembe vették a falu többnemzetiségű voltát. Osztatlan magyar, német és sokac tannyelvű állami iskolát hoztak létre I—VII. osztályokkal, két tanteremben, váltakozó tanítással. Tanítóik jól bírták az anyanyelveket, és színvonalasan tanítottak.