Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

5. BARANYABÁN 1941-ben Magyarországhoz Jugoszláviától visszacsatolt dél-baranyai német jellegű, de szerb lakossággal is bíró falu. Iskolája állami, osztatlan, magyar tagozatú, részben osztott német tagozatú és osztatlan tagozatú, szerb nyelvű. Az 1942. május 16-i és az 1943 decemberi látogatás alkalmával megfelelő osztályteremben vannak elhelyezve a tagozatok, amelyeket az állam az egyháztól bérelt. 1943ban újabb osztálytermet nyitottak. Mind három tagozatban nyolc osztályban tanítanak. A tanítás nyelvét a szülők kívánságára szervezték. Egy magyar tanuló, aki Horvátországban nevelkedett, nem tud magyarul. Valamennyi állami („hazafias") ünnepet megtartják az iskolákban, de a felnőtt lakosság gyengén érdeklődik ezek iránt. A hét tanító tökéletesen bírja a tagozatban szükséges szerb, illetve német nyelvet.

8 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 Magyar 4 Szerb 46 Horvát — Német 179 Cigány 11 összesen : 1942-ben a 225 német nemzetiségi nyelvű tanulóból 4 (1,7%) beszélt magyarul, 1943ban a 270 nem magyar nyelvű tanulóból mindössze 5 (1,8%) tudott magyarul. Balázs Ferenc 1942-ben csak a magyar és német tagozatot felügyelte és a következőket állapította meg: ,,. . . a magyar tagozatban 4 magyar és 11 cigány tanuló van, igen szegények és a mulasztások is a szegénységük miatt feltűnő nagy, az elért eredmény a tanerő komoly munkája mellett is a legkezdetlegesebb. Évekig tartó komoly munkára van szükség, míg érdemleges eredményről lehet beszélni. A német tagozatban anyanyelvi vonatkozásban az iskola már megtalálta a haladása irányát és eléri a kielégítő és eddig elvárható eredményt . . . Annak ellenére, hogy a Jugoszláv rendszerben nem 1943 8 51 4 215 14 292 volt lehetőségük anyanyelven tanulni, a haladás gyors". A német nyelvű lakosság nem méltányolja az új helyzetet, a Volksbund befolyása alatt a a lakosság magatartása igen szélsőséges, a tanerőknek igen sok ellenszenvvel és nehézséggel kell megküzdeniük . . ." 1943. december 17-i újabb látogatás a magyar tagozat reménytelen helyzetét mutatta. A szerb tagozatban a tanítás nívóját is ,,alig kielégítőnek" tartotta. A tanerő képzettsége is rendkívül alacsony volt. Utalt arra is, hogy a szerb tagozatnál a „hazafias nevelés biztosítottnak látszik, de e szempontból is beható megfigyelést igényel . . ." Valamennyi itt tanító nevelő és lelkész tökéletesen tud szerbül, így Horvát József tanító és Matovics Szvetozár lelkész is.

9 6. BARANYAKISFALUD 1941-ben visszacsatolt dél-baranyai község, amelynek német és szerb lakossága között szórvány magyarság található, pár cigány családdal. Állami iskolája egy osztatlan magyar, egy részben osztott német, és egy osztatlan szerb tagozattal rendelkezett. A négy osztálycsoport 3 tanteremben volt. A lakosság nagy tömege teljesen elszegényedett. A nemzeti ünnepeket az iskolákban megtartották, de a szülők gyengén érdeklődtek. A tanerők valamennyi tagozaton a tanított nyelvet kitűnően bírták. Már 1942. május 16án Balázs Ferenc utalt arra, hogy a VKM 161.643/1942. sz, rendeletével csupán három tanítói'" állást szervezett, ami a magyar tagozat valószínű megszűnéséhez vezet. Ezt a miniszternek mérlegelésre ajánlotta. 14 gyermek volt e tagozatban, többsége cigány. Az 1943. december 16-i látogatása alkalmával magyar tagozat már nem létezett. Az iskolagondnokság valamennyi szórványt internátusban helyezte el, mert a magyar szülők „koldus szegények" voltak.