Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
Az 1939. április 25-i, 1940. május 13-i, 1941. március 11-i, 1943. október 7-i iskolalátogatási jkv. szerint: egy tanerős, osztatlan, evangélikus népiskola. 1939-ben I—IV. osztály volt, 1940-től l-VI. és 1941-től a VII. osztály, majd 1943-ban a VIII. o. is megnyílt. Egységes oktatási rendszer szerint, kisebbségi tantervvel tanított Purt Gusztáv, aki jól bírta a német irodalmi és tájnyelvet. 5 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1940 1941 1943 Nemzetiség Magyar Német összesen : A nem magyar anyanyelvű tankötelesek közül magyarul beszél: 1939-ben 34 (79,0%), 1940-ben: 25 (86,2%), 1941-ben: 25 (67,5%), 1943-ban: 22 (100,0%). A tanítási eredmény mindkét nyelven átlagosnak mondható. 1941-ben már fejlődést 8 9 7 — 43 29 37 22 51 38 44 22 konstatál Balázs Ferenc: ,,Az iskola szelleme egészséges (ti. VDU az iskolában még nem szervezkedett!), mindkét nyelvet eredményesen tanítják." 1943-ban az iskola tannyelve már német. 1 ' 4. BABARC 1939. március 6-i látogatáskor az iskola rk. részben osztott, három tantermes. (I—II. o., Ill—IV. és V—VI. o.) Az egységes oktatási rendszert a szülők kívánságára vezették be. A tanítás kisebbségi tanterv szerint folyt. A lakosság vagyoni helyzete kielégítő, de szélsőséges esetek is előfordulnak. Négy tanító {Jantsits Etelka, Beek Ferenc, Szende Antal, Müller József) és Bujdosó Tibor hittanár kiválóan bírta a német nyelvet. Az iskolaszék és a szülök ekkor még meg vannak elégedve az oktatási nyelvvel. 7 Ugyanezen év novemberében újabb látogatás megállapította, hogy a ,,. . . majdnem tisztán német anyanyelvű tanulók magyar nyelvtudása gyenge. A munka az egységes tanterv elgondolásain halad, így az oktatás kielégítőnek mondható. Bár sokan a jövőben változásokat remélnek". 1941. május 6-i látogatása már a Volksbund agitációját konstatálta: ,,A német anyanyelvű lakosságból sokan nemzeti szempontból türelmetlen magatartást tanúsítanak. A tanítási eredmény általánosságban jó, a magyar nyelvkészség csekély." Okát a tanerők a szülői ház ellenkezésében jelölik meg. Utalt Balázs Ferenc arra is, hogy a „hazafias nevelés csak az iskola részéről van biztosítva". A tanítási nyelv módosításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a „gondviselők a tisztán német tanítási nyelvet kívánták" a 700/1941. ME sz. r. alapján. Ö maga is ezt javasolta. Az 1942. október 19-i jelentésében már konstatálta, hogy Babarcon egy osztatlan, egységes tanrend szerinti és egy részben osztott német tagozatú iskola működik. (Egységes rendszer szerint: 1 osztatlan I—VIII. o. és 1 részben osztott német tagozat: I—IV., V-VIII. o.) Utalt arra is, hogy 5 magyar anyanyelvű tanuló tanításáról nem történik gondoskodás. Szórvány magyar iskolába helyezésüket javasolta, mert a szülők szegények, és nem tudják őket a szomszédos magyar falvakban családoknál elhelyezni. A tanerőket a magyar nyelv fokozottabb tanítására kellett figyelmeztetni. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 Magyar 2 Német 166 összesen: - 168 A nem magyar anyanyelvűek közül magyarul beszél 1939-ben: 95 (57,2%), 1939. 1939. XI. 1941 1942 1 2 — 158 140 158 159 142 158 XI.: 95 (60,1%), 1941-ben: 65 (46,4%), 1942-ben: 28 (17,7%).
