Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)

A PÉCSI PROVIZORÁTUS FALUÖSSZEÍRÁSAINAK A TOROK IDŐKRE VONATKOZÓ FELJEGYZÉSEI (1695, 1696) TÍMÁR GYÖRGY Két roppant érdekes faluösszeírás másolati példánya található a Baranya megyei Levéltárban 02 és 03 jelzet alatt. Az összeírások eredeti példánya a bécsi Hofkammerarchivban van.' A Baranya megyei Levéltárban található másolati példányokat egyazon kéz készítette, az 02 jelzetűben lévő bejegyzés szerint az ,,. . . eredetiről készült másolat. Másolta Ungár László tanár".

2 Az összeírások tartalmára vonatkozólag azok címfeliratai jó tájékoztatást nyújtanak: „Beschreibung der, zu Fünfkirchen gehörigen Dorf schaffen. 1695." (02), illetőleg „Conscriptio et Aestimatio Bonorum et Pagorum Provisoratus Quinque Ecclesiensis in Comitatu Baronya existentium. Anno 1696 peracta." (Ö3).

:i Ezek szerint a pécsi kamarai birtok felügyelőség (provisoratus) ezekkel az összeírásokkal a provizorátus területén lévő falvak akkori állapotának rögzítésén túl a falvak értékének becslését szándékozza elvégezni. A két összeírás a lakott falvaknál az úrbéri összeírások rendszerében készített tabellákon a falvak népességének gazdasági állapotába enged bepillantást.'

1 Ezen kívül az összeírásban szereplő valamennyi lakott vagy elnéptelenedett helységnél 12 kérdőpontra adott szöveges feleleteket találunk.

5 Az 1696. évi összeírás végén külön kimutatás sorolja fel a falvak és puszták megállapított becsértékét. Jelen dolgozat az összeírások szöveges részéből válogat. Azokat a feljegyzéseket gyűjti ki, amelyek a kihallgatott falulakók bevallásaiból a török időkre vonatkoznak. Néhány, minden falunál változatlanul ismétlődő megjegyzést helykímélés céljából a gyűjtés elhagy. így a 12. pont minden falunál ezt tartalmazza: ,,A török időkben kilencedet sohasem adtak." A 10. pontban kevés kivétellel ezt olvashatjuk: ,,Hogy keresztény földesuruk mi jogon birtokolja őket, nem tudják." Mielőtt a szövegválogatás és -közlés módszerének ismertetésére sor kerülne, a két összeírás egymáshoz kapcsolódásáról kell megemlékeznünk. A két összeírás nyilvánvalólag egyazon kons'kripciós szándékból fakad. Az 1695-ben megkezdett munkálatok eredményével a provizorátus illetékesei nyilván nem voltak megelégedve, és a következő évben nem az előző évi munkát folytatták és fejezték be, hanem teljesen új összeírást végeztek. Kitűnik ez abból is, hogy a falvak értékbecsélést (aestimatio pagorum et bonorum) az 1695. évi összeírással kapcsolatban nem végezték el. 1696-ban az összeírok már lényegesen jobb és teljesebb munkát végeztek az előző év munkájánál. Megmutatkozik ez az összeírásban található falvak számánál csak úgy, mint az elvégzett munka minőségénél. Míg 1695-ben