Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)

csak 143 helység, addig 1696-ban 209 helység összeírása történt meg. Az 1695. évi összeírás tabellái nem egységes formában készültek, a szöveges rész is számos hiányosságot mutat (a kérdések, illetve a feleletek pontokba szedése nem történt meg a falvak nagy részénél, így számos kérdés megválaszolatlanul maradt). Hiányosságokat természetesen az 1696-i összeírásban is találunk. 1695-ben 100 lakott helységet írtak össze. 1696-ban ebből csak 88-at vettek fel az összeírásba, így 12 falu kimaradt. Ezzel szemben 27 előző évben kimaradt falut írtak össze, így a két összeírás 127 lakott falut sorol fel a pécsi provizorátus területén. Ugyanígy a pusztáknál is 1695-ben 43, 1696-ban 94 pusztát írtak össze. Ez együtt 103 pusztát jelent, ugyanis csak 34 a mindkét összeírásban egyaránt szereplő puszták száma, az 1695. évi összeírásból 60, az 1696. évi összeírásból 9 puszta kimaradt a két összeírásban felsorolt puszták közül.

6 Apróbb hiányosságokat az 1696. évi összeírás szöveges részében is találunk. Ezekkel azonban itt nem érdemes külön foglalkoznunk. Itt kell még megjegyezni, hogy az 1695. évi összeírásban öt falut' két helyen is felvettek. Az összeírásokból kigyűjtött szövegek közlésénél az egyazon helységre vonatkozó szövegrészeket egy címszó alatt találjuk. A falvak sorrendje 1-től 143-ig terjedőleg az 1695. évi összeírás falu-sorrendjét követi. 144—232 sorszámmal azon helységek szerepelnek, melyeket csak 1696-ban vettek fel az összeírásba. A helységnevek írásában a mai helyesírást követjük, de az akkori névalaknak megfelelően. így pl. az 1695-ben

8 Topory Bogát néven felvett pusztát gyűjtésünkben Toporibogád néven találjuk meg. A helységnevek betű szerinti közlésétől azért tekintettünk el, mert a Baranya Monográfia sorozatban megjelenő Baranya megye földrajzi nevei című kötetekben ezeket betűhív írással megtalálhatjuk.

0 Ugyancsak a mai helyesírási gyakorlatnak megfelelően módosítottuk a magyar földesurak családneveit. A korabeli ortográfia ezekben még nagy eltéréseket engedett meg. Ezért írunk Zrínyit Zrini helyett, Szentbenedekyt Szent Benedeky helyett stb. A török nevek, címek és tisztségek írásánál következetesen ragaszkodtunk a betűhív íráshoz. A török nevek és szavak értelmezése meglehetősen ingoványos talajra vinne. Néhol ugyan a párhuzamos helyek alapján megfejthető egy-egy névelírás. így Felsőegerszeg török földesura az 1695-i felvétel szerint Alizim volt Pécsről. Az 1696-i felvétel alapján értelmezhetjük ezt: Ali zaim (Ali ziamet-birtokos) neve rejtőzik a korábbi felvételben olvasható név mögött. Számos párhuzamos helyen azonban csak növekszik a bizonytalanság. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a helységeknek majd fele (a 231-ből 106) csak egy alkalommal szerepel az összeírásainkban, így a párhuzamos helyek segítségétől elesik mindennemű értelmezési kísérlet 106 helységnél. Az összeírásokból kigyűjtöttünk minden olyan részletet, amely a török korra vonatkozólag bármiféle információt tartalmaz. Elhagytuk természetesen a már említett sztereotípiákat. Ezen kívül a párhuzamos helyeknél is elhagytuk az ismétlődéseket. Vagyis, ha az 1696. évi felvétel ugyanazt megismétli, mint amit az előző évi felvételben is megtalálhatunk, ilyen esetben az ismételt közléstől eltekintettünk. Ha a párhuzamos hely információtöbbletet is tartalmaz, az ismétlést természetesen nem kerülhettük el. A gyűjtésünk anyagának zömét az összeírás leíró részének 4., 8. és 9. pontjaiból vettük. Más pontokból csak elvétve idéztünk. A 4. pontban a lakók emlékezete és bevallása alapján az egykori török és keresztény földesuraik nevét, a nekik, valamint a török császárnak szolgáltatott adókat jegyezték fel. A 8. pontban találjuk