Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

tanítók, akiket a katonai kormányzat a német birodalmi tényezők nyomására szinte kivétel nélkül meghagyott állásaiban, nemcsak a német nyelv tanításában mutatnak fanatikus magatartást, hanem a magyar nyelvet mint tantárgyat egyáltalán nem tanítják a szellemük többségüknél a nemzetiszocializmushoz áll közel . . ." A visszacsatolt német nyelvű községékben az iskolát elvégzett tanulókra az iskolai hatás végleg megszűnik, mert már a mindennapi iskolában is a Volksbund helyi vezetőinek peressziója alá kerülnek. Jelentése alapján példákkal bizonyítva világosan látható az is, hogy a dél-baranyai és a bácskai németséglakta falvakban a népművelés (közművelődés!) a helyi tanítóság kezéből a Volksbund irányítása alá került.

22 A visszacsatolt területeken a katonai kormányzat szakszerűtlensége miatt csaknem reménytelennek látta a népiskolai ügy rendezését. Olyan mértékű nézetkülönbségek voltak és növekedtek a különböző szakterületek irányítói között, amelyek miatt előreláthatóan hosszú évekre az iskolaügyben sem látszott a kibontakozásnak lehetősége. Természetesen nem általános pesszimizmusból, hanem konkrét vizsgálataiból vonta le véleményét. Az iskolákban nem volt tanterv, erősen nemzetiszocialista beállítottságú volt az átvett német tanítóság. A németség szembetűnő magyarellenességet mutatott. A szerbség döntő része passzivitásba vonult. Nagyobb fokú tanítóhiány jelentkezett a visszacsatolt részek iskoláiban, mert a tanítóság egy jelentékeny része nem kívánt állásában maradni és közvetlen a katonai akciók után elhagyta munkahelyét és a legkülönbözőbb munkaterületekre távozott. Nem álltak rendelkezésre egyáltalán új tankönyvek. A tanítóság módszertani képzettsége, pedagógiai ismerete rendkívül alacsony színvonalon állt. Erre, véleménye szerint, a jugoszláviai tanügyi irányító hatóságok kevés gondot fordítottak.

23 Az 1942. tanév második feléről az 1943 januári összefoglaló jelentésében számolt be. Baranyában, Bácskában, Tolna megyében végzett ellenőrzései során 30 tanintézetben 119 osztályt látogatott meg. A felülvizsgált népiskolák döntő részben tiszta nemzetiségi községekben, kisebb számban vegyesnyelvű helyeken működték. E vizsgálat elsősorban a visszacsatolt Bácskára irányult. Az itteni helyzet elemzését ezeknek a jelentéseknek alapján egy másik munkánkban készítettük el.

24 A népiskolai ügy válsága fokozottan jelentkezett e területeken.

25 1943 február és június közötti időszakban 23 népiskolában 95 osztályt ellenőrzött. Ismét Baranya, Bács-Bodrog, Somogy és Tolna megyékben járt ezen útjai során. Részjelentéseit vizsgálva látható, hogy elsősorban Bácska és Dél-Baranya népiskoláit vizsgálta felül. Eleget tett ezzel a VKM VI/6. üo. vezetésének 38.455/1942. sz. utasításában foglalt intenciónak, amely elrendelte, hogy az 1943. tanév végére fejezze be a visszacsatolt területek népiskoláinak egyszeri ellenőrzését.

20 Baranyai tapasztalatai fő vonásaiban a Bácskában tapasztaltakkal megegyeztek. A német nyelvű községekben állandó panaszként jegyezte fel, hogy a Volksbund a „Heim" révén olyan erős hatást gyakorol a gyerekekre, hogy az iskola nem tudja eredményesen ellensúlyozni. Ezért ismételten javasolta: „...a Volksbundnak az iskolás gyermekekre gyakorolható ingerenciája a legszabatosabban körvonalazandó, a legszűkebb területre határozottan szorítandó és ellenőrizendő, a tanerők részére a Volksbund ellenes munkába a felettes hatóságok részéről a legmesszebbmenőén lehetséges támogatás nyújtandó . . ,"

27 Dél-baranyai és bácskai német tannyelvű iskolákban, vagy az egységes rendszerben tanításra utasított tanintézetekben jelentős volt a Volksbund tanítók és