Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
közzel támogatni kell, még olyan áron is, hogy a magyar nyelv tanítása átmenetileg problémák elé kerül a kisebbségi iskolákban. Veszélyt a szellem (ti. a nemzetiszocializmus — Sz. L.) jelent. 16 Látja annak következményeit, hogy a Volksbund által már keresztülvitt, vagy a 700/1941. ME sz. r. alapján bevezetett teljes német tannyelvű oktatás — tekinttettel a tanulók hiányos anyanyelvi ismereteire — átmenetileg jelentős visszaesést okoz a közismereti tárgyak tanításában. A Volksbund által megindított intenzív agitáció következtében a rendelet mellékletében kijelölt 189 iskolában át kívántak térni a tisztán német tannyelvű oktatásra, de ezek egy részében az egységes rendszer fenntartása helyesebb lett volna, mert bár a népesség teljesen német anyanyelvű, azonban a tanulók valóságos német nyelvtudása egyszerűen lehetetlenné tette a teljesen német tannyelvű oktatás sikerét. 17 A tisztán német tannyelvű iskolák kiépülésének menetét, helyzetét először 1942 februári jelentéseiből ismerhettük meg. Az 1941 őszén tapasztaltaikkal kapcsolatban utalt arra, hogy a falvakban a VDU vezetői továbbra is a szenvedélyek felkorbácsolásával igyekeznek elérni különböző követeléseket, de „...sajátságos tünet, hogy a népiskolával kapcsolatos követeléseket alig hangoztatnak. Viszont a helyi iskolavezetés és községvezetés, akik pár évvel ezelőtt a vegyes tannyelvű iskolával szemben bizonyos leküzdhetetlen ellenszenvet tanúsítottak, most azzal már megbarátkoztak és a német tanítási nyelvű iskolában látják a veszedelmet, amelyet annak idején az egységes rendszerű iskolának tulajdonítottak". 18 1942 februári összefoglalójában először utalt arra, hogy a tanítók Baranya, Somogy, Tolna területén, különösen Bácska, Fejér, Pest, Zala megyékben is jelentős számban kilépnek állásukból és más területen helyezkednék el. Kis részük nem tud, nagyobb részük nem hajlandó német tagozatban tanítani. Legtöbbjük azonban elősorban a Volksbund agitáció során súlyos sértéseket, támadásokat volt kénytelen elszenvedni, vagy éppen e német szervezet lapjában került „vádaskodás központjába". Balázs helytelenítette ezt, mert félő - írta a miniszterelnökségre - hogy „...helyüket nem lehet a hadi behívások miatt amúgy sem betölteni, ami ennél is rosszabb a Volksbund nemzeti szocialista szellemű exponenseit tolja be ide, hisz de facto nincs tanítója az iskolának . . Az 1942 február és június közötti időszakról 111 tanóralátogatás tapasztalatai alapján Baranya, Bács-Bodrog, Somogy és Tolna német kisebbségi iskoláiról foglalhatunk össze helyzetképet. A német községekben a Volksbund szinte teljesen átvette a hatalmat. Az ilyen községekben a német lakosság mindennel ellenszenvvel viseltetik, ami magyar. „Érdékes — írja 1942 júniusi jelentésében -, hogy a legtöbb esetben nem tudja megokolni miért. Talán úgy vélik, hogy ezzel a magatartással jobb németek, mert az ilyen községekben a németségükkel tüntetnek. Ez az iskolákra is ismét átragadt a felnőttektől. Különösen a levente intézményekben, a továbbképző és elemi iskola felső tagozatában . . ." Ugyanakkor megállapította, hogy a kilengések és szélsőséges, majdhogynem atrocitások kezdenek elmaradni, mert „az SS-be belépett korosztállyal a legagresszívabb csoportokat vonták ki a falvakból . . ." 20 Megállapította továbbá, hogy a Volksbund sajtója mérsékelte a durva támadásokat iskolaügyben a magyar tanítóság ellen, akik német falvakban egységes vagy magyar tagozatú népiskolákban működtek. Először foglalta össze a visszacsatolt Dél-Baranyában és Bácskában szerzett tapasztalatait, noha egy-egy iskolában készült látogatási jegyzőkönyvét már 1941 őszén is felterjesztette a minisztérium IX. ügyosztályára. 21 Utalt e jelentés arra is, hogy a Dél-Baranya és Bácska területén működő német