Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében

58 Elburz — magas hegység Észak-Iránban, perzsa népmesei hasonlat. 981-1573 üü dzsirit — lovaspóló. 1,1 Az ágyúk török nevei: baljemez, zarbuzán, kolumurna, haván. 62 997-1588/89 83 Babócsa — törökül: Popovcsa. 64 A török szövegben Garazsgál vagy Gerezsgál. Helyesen Görösgál, falu a szigetvári országút mentén. 63 Karácson Deli Mehmed legendáját nem közölte, de Görösgál várával kapcsolatosan hozzáfűzte: „Agáik kijöttek a mi kamarás agánkhoz s fegyveres kíséretet hoztak magukkal számára. Kérdezősködtem tőlük a várról s azt válaszolták: »Ez a vár a kanizsai ejáletben a szigetvári járás helyettes-bírósági helye«". Karácson, II. p. 35. 86 974 szafar havának végén — 1566. szeptember második felében. fi7 Karácson: „A 974 Száfár hó végén Szülejmán Khán fia II. Szelim Khán építtette. A szigetvári harcznál, a vár bevétele előtt három nappal Szülejmán khán elihunyt s az okos vezir Szokoli a dolgot senkinek sem nyilvánította. »A padisah egeszseges«, monda s miként annak előtte, hasonlóképp tette most is a szolgálatot. Szülejmán khán hullájának hasát pedig felmetszette s indiai illatszerrel, ámbrával s sóval bebaIzsamoztatta. A szívet, májat, gyomrot s más ilyen belső részeket arany edényben eltemette ezen a helyen, ahol Szülejmán khán sátora állott. Szigetvártól egy órányira van ez s a sátor helyén, egy magas halmon, Szigetvártól keletre, szőlőkkel borított sétahelyen, hosszúkás épület áll, mely a szigetvári mezőröl teljesen meglátszik. A szigetváriak mind ide járnak s itt szórakoznak. Palánkaszerű építmény ez, melynek északra nyíló kapuja van, árka fölött pedig felvonóhídja . . ." ,jy 1074-ben — 1664-ben, pontosan: 1664. június 15-én (Karácson). ,:!) Egészen a török hódoltság végéig fennállt ez a síremlék. Karácson arról ír, hogy az aranyurna keresői felásták a türbét. Arról, hogy az urnát keresőik szörnyet haltak volna, nem ír. Az eredeti szövegben eképp hangzik: kuru kadid olup öldüler - „húsuk lerohadt, száraz csontvázzá lettek". '° Karácson mindenütt zászlónak fordította. Az „ailem" (Ar) csak átvitte értelemben zászló, eredetileg jel, fenségjel, jelzőrúd, zászlórúd, zászlójel (a rúdra tűzött félholdok, gömbök, csimbókok, lófarkak stb.). Itt a türbe kupolazáró gömbjéről és félhold díszéről van szó. '' A török szövegben: Jenikale. Zrínyi—Újvárról van szó. Karácson itt is betoldotta korábbi ismereteit: „...csupán a magas kupolán levő fényes zászlót vették le és a Kanizsa mellett levő Újvárra vitték". Az eredeti török szövegben az sem szerepel, hogy Újváron hol találták meg a felségjelet. Hadd idézzük Karácson I. kötetéből (p. 530.) a X. fejezet, ,,A zerinvári ellenség szerencsétlen sorsa" címet viselő részből Zrínyi—Újvárnak a törökök által való elfoglalását: „...A vár kerülete háromezerhétszáz lépés, közepén egy vízi kút van. A kutat fedő deszkazsindelyes kupola tetején egy aranyos fényes zászló volt, melyet arról a Türbeerődítményről loptak el, a hol Szülejmán khán belső részei vannak eltemetve. A nagyvezír a zászlót levétetvén, újra a Türbére küldötte s a mohácsi béget és a pécsi béget megbízta a dicső Türbének és erődítménynek kijavításaival." 72 Az 1664-es renoválásról szóló részt Karácson úgy fordította, hogy a türbét övező mecseteket, iskolákat, üzleteket stb. eredetileg II. Szelim építtette és IV. Mehmed a fent említett esztendőben újjáépíttette valamennyit.