Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

3 J. V. Senz: Das Schulwesen der Donauschwaben im Königreich Jugoslawien. München, 1969. 116-118. p. - Deutsches Volksblatt. 1937. X. 19., 20., 24. sz. Továbbá: Das Schicksal der Deutschen in Jugoslawien. Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Düsseldorf. V. köt. 1961. 280-286. p. Tevékenységére vonatkozóan: Jankó Sepp; Reden und Aufsätze. Berlin, 1944. Kiadta elvbarátja Hans Diplich tanár. Iskolaügyben a Deutsches Volksblatt hasábjain Sepp a fő hangadó. Az 1930-as évek végén a negyvenes években sok cikke jelent meg, amely a nemzetiszocialista szellemű iskolapolitika radikális követelését hangsúlyozta. Ö volt a „Dunaisváb Tanítóegylet" lelke és az egyletet Bácskában és Bánátban a nemzetiszocializmus szolgálatába állította. Mint Volksgruppenführer irányította a horvátországi és az ún. Dunabánság iskoláinak ügyét. A háború utáni szakirodalom nagy részletességgel foglalkozik Sepp tevékenységével, eléggé elhallgatva az iskolairányítás fasiszta jellegét. J. V. Senz: im. 118., 121., 127-131., 259., 278. p. foglalkozik Jankó Sepp tevékenységével. 5 Pécsi Egyetemi Könyvtár. PEKI ir. 14. dosszié. (i Kisebbségi STUD. 1940. december 7. II. évf. 45. sz. 7 Működését a közművelődés és iskolaügyben, majd ismét a politikai szervezkedésben figyelemmel kísérhetjük. J, V. Senz: im. II. "köt. 22., 28., 34., 49., 53., 67-81., 97., 102., 171., 176., 181., 219., 222-227., 275-27'8. p. 8 Lásd erre vonatkozóan: J. V. Senz: im. 116—119. p. Továbbá Johan Wuscht: Beiträge zur Geschichte der Deutschen in Jugoslawien für den Zeitraum von 1934-1944. 26—39., 149154. p. 9 „Változások a jugoszláviai német szövetkezetek vezetőségeiben" c. cikk: Kisebbségi Stud. 1941. január 11. 10 STUD. 1943. május 22. (PEKI) Benne Kisebbségi Stud. V. évf. 19. sz. 1-2. p.: „A horvátországi németek". 11 Stattler Wilhelm: Die Deutsche Volksgruppe im Unabhängigen Staat Kroatien. Graz. 1943. 58-52. p. Továbbá működésére: J. V. Senz: Das Schulwesen... im. 140-141. p. 12 „A horvátországi németek". Kisebbségi STUD. 1943. május 22. 1-2. p. 13 Mind a szerb, mind a horvátországi területekre kiterjesztett rendelet elsősorban a németek részére járt előnyökkel. Megkülönböztetést más nemzetiségekre vonatkozóan fenntartották. A Deutsches Volksblatt méltán írhatta, hogy „ . . . a németség rég megérdemelt követelését hatalmas szervezeteinek köszönheti ..." A „Namensanalyse" kérdésproblémáját foglalta össze J. V. Senz: im. 56—57. p. Wuscht J.: Jugoslawien und das Dritte Reich. Eine dokumentierte Geschichte der deutsch-jugoslawischen Beziehungen von 1933bis 1945. Stuttgart, 1969. c. műve is. {>l A jugoszláviai kisebbségi (elsősorban a magyar és német) iskolákra lásd Ewald Am mende: Die Nazionalität in den Staaten Europas. Sammlung von Lageberichten. Wien—Leipzig, 1931. W. Baumüller. 560-566. Marxista jugoszláv szerzők is használják adatait. A statisztikai összeállításra lásd továbbá: Vreme, 1938. december 3. „Jugoszlávia közoktatásának húsz éve" c. cikket. A PEKI nagy teret szentelt a jugoszláviai iskolaügyi alakulás statisztikai forrásai publikálására. Pl. „A Dunabánság népiskolái az 1934/35., 1936J37. tanévben". STUD, 1938. augusztus 31. „A jugoszláviai nemzeti kisebbségek iskolaügyi helyzete a statisztika tükrében": STUD, 1938. december 31. Ugyanerről lásd: Dr. Olay Ferenc: Kisebbségi népoktatás. Bp. 1935. Valamint Rehák László: im. 161-167. p. 15 Uo. 16 Kisebbségi Stud. II. évf. 29. sz. 1940. „Jugoszláviai német iskolák az 1939(1940. tanévben" c. cikk. 17 STUD. 1940. szeptember 10. 6. p. „A jugoszláviai német kisebbség közoktatásügyének óriási fejlődése" c. cikk. 18 Az usztasa vezetés alá került horvátországi iskolaügyre vonatkozóan az idézett német munkák közül J. V. Senz monografikus méretű könyvén kívül több tucat jelentős tanulmányt, dokumentumot tettek közzé. Mindenütt az oktatásügyi szervezet sikereit anélkül elemzik, hogy rámutatnának az új nemzetiszocialista szellemű fordulat tragikus későbbi következményeire. Tárgyilagos, a korban józan, sőt itt-ott kritikai hangvételű cikkek, hírek láttak napvilágot a Kisebbségi Intézet kiadványaiban. A legfontosabb közlemények: Sipos Sándor: „A volt Jugoszlávia németsége". Kisebbségi STUD. 1941. május 24., valamint: „A német iskolaügy Horvátországban". STUD. 1944. április 29. Benne a Kisebbségi STUD. VI. évf. 15. sz. 19 STUD. 1944. február 12. 4-5. p. J. V. Senz: im. 132-134. p. Ugyanerről Stefan Rettig: Bericht über die Tätigkeit als Leiter 30. B. Helytörténetírás 1982. 465