Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

des Amtes für Schulwesen der deutschen Volksgruppe in Unabhängigen Staate Kroatien zu Esseg 1941-45. Koblenz. 20 Karl }.: „Német iskolaügy Horvátországban". Kisebbségi Stud. 1944. április 29. VI. évf. 15. sz. 21 Működésére lásd: J. V. Senz: im. 00., 117-120., 133., 171-175. p. 22 „A jugoszláviai németek ötéves iskolaügyi terve". Kisebbségi STUD. 1939. szeptember 12. 4. p. 23 PEKI. Ir. Grassl György beszédének összefoglalója. Kézirat. 24 „A szudéta németség Cseh—Szlovákia gazdasági életében". PEKI. ir. STUD. 1938. okt. 8. VI. évf. 205. sz. 1—4. p. (Részletesen a németség gazdasági életéről és törekvéseiről.) Egy másik cikk S. P. A.: „A szudétanémetség kérdéséhez". PEKI ir. STUD. 1938. ápr. 5. VI. évf. 75. sz. Német közlemény Pozorny Reinhard: Deutsche Schutzarbeit im Sudetenland. Die Tätigkeit des Deutschen Kulturverbandes 1918-1938. Wien. 1976. 50. p. 25 „A németség Szlovákiában". PEKI. STUD. Kisebbségi Stud. 1940. november 23. 4-6. p. 26 „A szlovákiai német közoktatás". PEKI ir. Kisebbségi STUD. 1940. szeptember 3. 6. p. Ugyanerről: „A németség Szlovákiában". PEKI. Kisebbségi STUD. 1940. november 23. 5. p. — Dr. Olay Ferenc: Kisebbségi népoktatás. A Magyar Nemzeti Szövetség kiadása. Bp. 1935. 21-26. p. 27 „A szlovákiai németség jogi helyzete és a német mozgalom szervezése". PEKI. ir. kézirat. 14. dosszié. Ugyanilyen címen, más adatokkal: PEKI. STUD. 1939. február 28. 3-5. p. 28 „A szlovákiai német közoktatás". PEKI. STUD. 1940. szeptember 3. 6. p. Az iskolaügyet közvetlen a nemzetiszocialista párt alá rendelték. Oktatókádereket csak a párt jóváhagyá­sával neveztek ki. Ugyanígy a tanügyirányításba kerülők is csak párttagok lehettek. A cikk utal arra a gyakorlatra is, ahogyan a szlovákiai német tanítók, egyetemi hallgatók, közép­iskolások rendszeres kapcsolatba kerültek a birodalmi oktatásüggyel. A felsőoktatásban résztvevő hallgatókra kiterjesztették közös megállapodással a birodalmi német tanulmányi szabályzatot. 29 „A németség Szlovákiában". PEKI. Kisebbségi STUD. 1940. november 23. 5. p. 30 Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségi politika Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Bp. 1967. 109-112. p. Továbbá Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. Kossuth K. 1978. 256­257. p. A náci típusú szlovákiai rendszerre lásd: PEKI ir. hatalmas sajtókivágási gyűjtemé­nyének megmaradt anyaga, a pozsonyi tudósítójának jelentései mindenben alátámasztják a szerző jellemzését. 31 PEKI. Kisebbségi STUD. 1939. január 9. I. évf. 1. sz. 32 PEKI. A STUD. Kisebbségi Melléklete. 1939. február 13. I. évf. 6. sz. 5. p. „A Kárpátal­jai németség". Érdekes, hogy a Láthatár 1942. októberi számában llniczky Sándor: A ma­gyarországi rutének című közleményében (257—261. p.) említést sem tesz történeti áttekin­tésében arról, hogy itt németek is éltek, noha ő a kormány kárpátaljai főtanácsadója volt. — Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Kecskemét, 1941. 33 „A burgenlandi magyarok sorsa". PEKI. Kisebbségi STUD. 1939. július 20. I. évf. 22. sz. Ugyanerről STUD. VII. évf. 134. sz. - Dr. Olay Ferenc: Kisebbségi népoktatás. Bp. 1935. 37­39. p. 34 „A romániai népcsoport nagygyűlése". PEKI Kisebbségi STUD. 1940. december 28. ­Acker St.: Der neue Nationalizmus. Rumänien. Nation und Staat. 1942. XV. évf. 7. sz. 236­245. p. SI. B. 35 A romániai helyzetre lásd: Theodor Kohary: Neue rumänische Volksgruppen politik. Deutsches Volksblatt. 1939. szept. 12. 1. p. SI. B. - MK. 1940. 19. évf. 15-16.' sz. 352-64. p. SI. B. Deutsche Volksgruppen in Osten und Südosten Rumäniens. Auslanddeutsche. 1937. 20. évf. 5. sz. 354-359. SI. B. Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Das Schicksal der Deutschen in Rumänien. Berlin. 1957. 408. Gheorge Jon: Rumäniens Weg zum Satelliten­staat. Heidelberg. 1952. 444. p. (360-371. p.) Magyar egykorú adatok a romániai fejlődésre különösen a német szervezkedést és iskola­ügyei érintően: Dr. Majthényi I. Géza: „A magyar kisebbség helyzete a romániai egypárt­rendszerben". PEKI. Kisebbségi Stud. 1939. január 16. 7—8. p. Részletesebben szól a német­ség csatlakozásáról a fasiszta irányvonalhoz: „Romániai egypártrendszer és a kisebbségek politikai elhelyezkedése", „Megjegyzések az erdélyi magyar és német kisebbségről". Ua. PEKI. HÉ. STUD. KM. 1939. január 23. évf. 3. sz. 1-2, p. A folyóirat kolozsvári tudósítója többek között a következőket írta: ,, .. . erdélyi magyar uralom idején a román és német kisebbségek egyaránt kifogásolták a politikai magyar nemzet fogalmának rájuk való kiterjesztését. Most ... a román politikai nemzetbe való beolvadást, az asszimiláció kényszerét jelenti a Nemzeti Újjászületési Fronthoz való csatla-

Next

/
Thumbnails
Contents