Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

4. sz. táblázat Tanúnak megidézett egykori rác jobbágyok néhány adata ELKÖLTÖZÖTT Honnan? Mikor? Hová? Milyen uradalomba? Hányan? Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisjakabfalva Kiskassa Virágos Virágos 1746 1745 1745 1769 1745 1745 1744 lllocska, Baranya vm. Illocska, Baranya vm. Villány, Baranya vm. Karavukova, Bács vm. Lippó, Baranya vm. Bolmány, Baranya vm Lippó, Baranya vm. Kamarai Bellyei Dárdai Bellyei Dárdai Dárdai Bellyei •]113 <|U4 1115 2iit) 1117 •]118 1119 Vokány rác lakosságának a távozásáról semmi adatot sem találtunk a bólyi uradalom levéltári anyagában. Füzes megállapítása szerint a vókányi rácokat zömmel 1755. és 1757. között váltották fel a németek.

112 A németek betelepítésének az okát Füzes abban látja, hogy az általuk bevezetett háromnyomásos rendszer „termelési produktuma" kedvezőbb voit a rácok kétnyomásos rendszerénél. Statisztikai adatokat, sajnos Füzes sem szolgáltat. Nehéz is elfogadható összehasonlítást végezni, mert a betelepítéssel a lakosság rétegződése megváltozott, a németek nem éltek nagycsaládokban, az uradalom néhány évvel a letelepedésük után a határukban erdőt irtatott, szőlőt telepíttetett, az úrbéri rendezéssel csökkent a robotnapok száma. Sajnos, még a fenti néhány változás figyelembevételével sem végzett ez ideig senki sem összehasonlítást. A rác lakosság felváltását németekkel csak részben lehet a földesúr gazdasági érdekével magyarázni. A németek betelepítésének akkor már több célja is volt. Mária Terézia, mint abszolutista uralkodó, minél egységesebb, német nyelvű, római katolikus vallású, és gazdaságilag erős birodalmat akart megvalósítani. A római katolikus német parasztok betelepítése a görögkeleti rác és református magyar többségű Baranyába ezt a politikát szolgálta. A 18. század középső harmadára az ellenreformáció legkonokabb irányítói is belátták, hogy a rácok és a református magyarok tömeges áttérítését a római katolikus felekezetbe nem tudják végrehajtani. A rácok a görögkatolikus vallást sem akarták felvenni, így továbbra sem ismerték el a római pápa felsőbbségét. A rácok kiszorításával és a németek minél nagyobb számú betelepítésével, fél évszázados áttérítési kudarcai után, a római katolikus klérus is egyetértett. A telepítés ellen a földesurak sem tiltakoztak, mert nem kellett évtizedekig várniuk arra, amíg a természetes népszaporulattal ki tudnak majd használtatni minden területet az uradalmaikban. A betelepítéssel tehát viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövelték az intenzívebb majorsági gazdálkodásra áttérő uradalmakban a földműves lakosság lélekszámát, egyben elérték a német és római katolikus többséget is. 1767-ben a főszolgabíró jegyzőkönyvet vett fel a bólyi uradalomban talált úrbéri viszonyokról. Leírásában falvanként megemlíti a lakosság nemzetiségét.

120 Magyar lakosságú volt a mai Kisherend, Kistótfalu, (Kozár-)Misleny, Magyar Hidor (Olasz része) és Peterd. Az uradalomban élő nemzetiségek 1767-ben, községek szerint