Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

Német falu volt a mai Boly, (Belvárd-)Gyula,

121 Kisbudmér, Kiskassa, Némethidor (Olasz része), Nyomja (Szederkény része), Palkonya, Pécsdevecser, Újpetre, Villánykövesd (Villány része), Virágos (Villány része) és Vokány. Rác lakosságú már csak a mai Borjád, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Nagybudmér és Töttös volt. Római katolikus délszláv falu volt Áta, Birján, Lothárd és Olasz. Horvátok laktak Szőkéden. Vegyes magyar és római katolikus délszláv lakosságú volt Belvárd. A telepítések vallásfelekezeti okai I. Lipót 1690. augusztus 21-én kiadott kiváltságlevele, majd ennek a későbbi megerősítései a Magyarországon élő rácok egyházának is különálló helyzetet biztosítottak. A kiváltságlevél ismételt megerősítései

122 is azt bizonyítják, hogy a római katolikus püspökök az ország más részein is a rácok katolizálására törekedtek és a vármegyék sem értettek mindenben egyet a király akaratával. Délkelet-Dunántúlon a vallási türelmetlenség irányítói a pécsi római katolikus egyházmegye püspökei voltak, akik egyben három vármegye (Baranya, Tolna és Valpó) főispáni tisztségét is betöltötték. A bólyi Batthyány uradalom első összeírásakor, 1701-ben Rácz Petrán (Újpetre) és Jakabfalván (Kisjakabfalva) ólt görögkeleti ,,kalugyer". Mindkét faluban fából épített templom is volt.

123 Az újpetrei papot 1704 után nem említik; valószínűleg elmenekült és a szatmári béke után nem tért Vissza. A bólyi uradalom területén ezután csak a kisjakabfalvai papról vannak adataink. 1736 előtt új papot nevezhetett ki a püspökük, mert az uradalmi szolgáltatások összeírásában ,,Popa Novak", azaz új pap szerepel. A pécsi görögkeleti püspökség életéről csak kevés adatot tudtunk összegyűjteni a bólyi uradalom, a vármegye és a Városi Tanács irataiban. Pécs tanácsi iratai a 18. század első két évtizedében többször említik a külvárosban élő „öreg" rác püspököt és még egy fiatal „kalugyert" is, aki valószínűleg beosztott lelkész volt.

12

'

1 12ü Ugyanabban az időben Pécs Budai kapun kívüli külvárosában rác iskolát is tartottak fenn. Az adatok azt bizonyítják, hogy a római katolikus püspöki városban elnyomták és elsősorban a jezsuiták, minduntalan megalázták őket.

126 A római katolikus felekezetbe áttért rácokkal szemben viszont a papság és a város is változtatott a magatartásán: polgárjogot kaphattak, ipart és kereskedelmet űzhettek. Lipót kiváltságlevele a pécsi rácokat is védte. Radonay, a török kor utáni első itteni római katolikus püspök 1692-ben, egy pestisjárvány után megfogadtatta a város polgáraival, hogy csak az ő felekezetéhez tartozó lakosokat tűrik meg maguk között. Ezután a protestánsokat és a zsidókat kiűzték Pécsről; a görögkeletieket a kamarai adminisztrátor megvédte és maradhattak tovább.

127 A rácokról a vármegyei üléseken is többször nyilatkoztak elítélőleg. Ezt kiválthatta a főispáni tisztséget is betöltő püspökök által diktált hangulaton kívül a telepesek gyakori költözése is. (Igaz, hogy a később bevándorló németek is többször költöztek, mielőtt véglegesen megszálltak volna valamelyik uradalomban, de őket nem támadta a klérus és a királynő is védte.) A rácellenes hangulatot fokozták még a közülük kikerült rablók is, akikkel a vármegyének volt sok baja. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy minden nagyobb telepítés idején a közbiztonság leromlik. A jobb életet keresőkkel együtt züllött emberek is sodródnak az új hazába. Az