Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében
boldogult (déd)atyámat, Dervis Memhed aga főaranyművest valamint a szent Ibrahim Gülseni dervisrend főnökét, Dervis Omer Gülsenit vitte magával és még számos, hozzájuk hasonló öreg harcost. A padisah öreg teste a hosszú úton igen megfáradt, Belgrádnál már csak gyaloghintón tudott átkelni a Száván. Zimony mezején felállították a sátrakat, majd összegyűjtötték az igazhitű katonaságot és kihirdették előttük, hogy a padisah az egri hadjáratba indul, de előbb felszabadítja a Ferdinánd király által Erdélyben megszállott Szatmári, Tokajt és más vára kat. Isten bölcsessége nem így rendelte! Mikor ez a három szandzsákbég sátrat ütött a siklósi vár alatt, akiket korábban a pécsi vár védelmével bíztak meg, úgy esett az eső, hogy amikor megérkeztek, tüstént leragadt a szemük a rossz időtől meg a fáradtságtól. Köpönyegükre hajtott fejje! sátrukban bóbiskoltak, mikor egy Zrinszki Miklós nevű személy, szigetvári bán ötszáz lovas és háromszáz gyalogos hitetlennel rajtuk rontott, lekaszabolt száz derék harcost, másik százat pedig foglyul ejtett. Minden portékájukat elragadták és nagy mulatságot csaptak Szigetvár várában. Mikor a padisah megkapta ezt a félelmetes hírt, Szokolli Mehmed pasát az erdélyi várak felszabadítása helyett Szigetvár alá vezényelte. Karliili tengerparti szandzsák mutaszarrifját, Ali Portuk tengernagyot pedig háromszáz fregattal és negyven teherhordó gályával a Duna felől a Drávára küldte. A Padisah a pécsi síkság fölé emelkedő, Harsánynak nevezett nagy hegy lábánál állította fel sátrát. E sátor előtt végezték ki Arszlán pasa budai beglerbéget. Ennek az volt az oka, hogy mikor Szülejmán Khán Erdélynek fordult, a német király tudomást szerzett erről és tengernyi katonát gyűjtött össze ellene. Mikor Arszlán pasa a budai katonákkal Fehérvár mellett Palota várát és Csókakő várát ostromolta, a német császár a budaiak közül sok embert rabul ejtett. Arszlán pasát Tata és Pápa váráig üldözte, aki a tartalék fegyvereket otthagyva, elmenekült, mindkét várat sorsára hagyva. Ezért kellett Arszlán pasának halállal lakolnia. Szokolli Mehmed pasa unokaöccse, Szokolli Musztafa pasa kapta meg a budai ejáletet és őt bízták meg a szigetvári csalogató előőrs tisztségével is. A második nap Szülejmán Khán a szigetvári ágyúk hatótüzétől messzebb, a távolabb fekvő tóparton ütötte fel a sátrát. 947 muharrem havának 20. 46 , vagyis augusztus havának 5. napján megkezdődött Szigetvár ostroma. Musztafa pasa ötödik vezír és Semszi pasa ruméliai beglerbég a vár északi részét ostromolták. Szokolli Mehmed pasa emberei körülvették a várat, huszonhét oldalról ágyúállást építettek ki és elkezdték töretni a falakat. De a várat, melyet a Rilce 47 folyó mocsara vesz körül, nemigen tudták megközelíteni. Ezért a padisah utasította a harcosokat, hogy vágják el a folyó vizét. A hatodik napon elfoglalták az alsó várost, ezerhatszáz hitetlent kardélre hánytak és ostromolni kezdték a középső várat. Ez a középső vár egy nagy tó közepén van. Megközelíthetetlen. Azonban Nászuh pozsegai bég, aki hét évig raboskodott a várban, jól ismerte az utat. Az ő tanácsára elvágták a rejtett csatornákat, így a tó elapadt. Mocsara azonban olyan maradt, hogy még az adanai bivaly is elmerülne benne. Szokolli hetvenezer homokzsákot és nyolcszázezer zacskó földet hozatott, ezernyi fát vágatott ki, a kevésbé mély részeken feltöltette a mocsarat, majd kiadta a fermant a timar és zeámet urasak, hogy hidat veressenek. A híd ily módon el is készült rendben tizenöt nap alatt. A vár oldalait feltöltötték, csak egy helyütt maradt víz. A feltöltött oldalak felől rohamra indultak a harcosok, de a várbeliek golyózáporától nem tudtak előrenyomulni.
