Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében
„Ha ez áldott csurgó urát ismerni szeretnéd, Isten kegyelmével Omer aga készítteté épületét Ismert lesz dátuma, ha mindenki így szól, ki vizéből iszik: Haszán és Hüszejin lelke mindörökké üdvözüljön"l (rosi/ 12 A külső város A földszintes házakból álló külváros az alsó várostól keletre helyezkedik el. Ezt is egyszintes, árokkal körülvett palánk övezi. Lőrésekkel ellátott kiszögellések találhatók rajta. Messzehordó ágyúi is vannak, de a palánk nem bírja az ágyúzást. Tulajdonképpen az alsó vár ágyúi védik. Három kapuja van, a délkeletre nyíló eszéki, az északra néző pécsi és a nyugatra nyíló szigetvári kapu. A kapuk közt kétezerötszáz lépés a távolság. A külváros igen nagy, körülöleli az alsó várat, de a belső várat nem éri körül a palánk. A belső vár nyugati oldalán két helyütt bozótos, mocsaras víz található, mely mindenütt igen mély, partja meredek. A város öt mohamedán és két keresztény negyedből áll. Nyolcszáz fatetős, fakerítéses, kertes háza van. Kertjei olyanok, mint a paradicsom. Dzsámikkal és hét kerületi imahellyel rendelkezik. Erdő közepén, szép, virányos helyen emelkedik a Malkocsbég dzsámi magas épülete. Az Eszéki Iszkender dzsámi pedig igen régi. Figyelemre méltók a negyedbeli mecsetek is. Van három medreszéje. Ebben a városban tisztelik a tudósokat, de saját tudósuk nincs, csak néhány perzsa diák él itt. Három derviskolostora, egy elemi iskolája és egy kis fürdője van. Két kereskedőházzal és negyven üzlettel rendelkezik. Van egy patkolókovácsa, aki a világon párját ritkítja. Népe poturul /,:í beszél és a végváriak ruháját viseli. Vitéz emberek, vendégszeretőek és pártfogolják a szegényeket. A város klímája jó. Pécstől déli irányba, öt órányi járásnyira fekszik. Vitézei hősök. Innen nyugatra haladva, egy éjszakát Bese faluban töltöttünk, majd tizenkét óra alatt Szigetvár várához értünk. Mielőtt hozzálátnék a szigetvári vár leírásához, ismertetnem kell Szülejmán szultán győzedelmes szigetvári hadjáratát, mely jelentős történeti esemény. A győzedelmes szultáni hadjárat és Szigetvár várának elfoglalása Ezt az eseményt úgy írom le, ahogyan boldogult atyáinktól hallottam. Mikor annak idején Szülejmán Khán elfoglalta Budát, Szigetvár vára az ellenség kezén maradt. A szigetiek pedig azóta is állandóan pusztították az oszmán vilajeteket. Jahjali Arszlán pasa budai vezír ezt számtalanszor tudatta a szultánnal. Az ellenség napról napra egyre inkább vérszemet kapott, elfoglalta Székelyhíd, Szatmár, Arad, Várad, Tokaj, Kalló, Gyula nevű várainkat és katonasággal megszállta. Az erről szóló hírek eljutottak a szultánhoz. Ekkor már Szülejmán Khán igen öreg volt, köszvény és az aggkori elgyengülés kínozta, de erőt vett magán és a 976. esztendő sevva! havának 9. /,/| napján újra felállíttatta hadisátrát. Ugyanezen a napon Kodzsa Pertev pasa második vezírt kínevezte szerdárnak és nyolcvanhétezer emberrel Erdélybe indíttatta János Zsigmond erdélyi bán mozgósítására. A következő napon Szokolli Mehmed pasa nagyvezírt ötvenezer katonával előőrs gyanánt Szigetvár alá küldte. Ugyanazon esztendő sevval havának 10. napján'" harcba küldte Ferhád pasa harmadik vezírt, Semszi pasát, Hamid efendi főhadbírót és más urakat a divánból. Az idős, nyugalomba vonult régi harcosok közül Szelim Khanli Abdi efendi konyhafőnököt, Kuzu Ali agát, Ali aga nyugdíjas janicsáragát és az én
