Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935
Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi Kari szárnyépülete és a Mór Kollégium a munkateljesítményt, a munkakedvet, ugyanakkor növelte a munkakerülési hajlamot és a bűnözést. A másik lehetőség viszont a városi vezetés és a mérnöki hivatal gondosan előkészített munkájának eredményeként egyrészt sok munkanélkülinek legalább átmeneti foglalkoztatottságot nyújt, másfelől fontos közszükségletet elégít ki. A városi szakértők által előkészített tervezetek versenytárgyalása a legmegfelelőbbet választaná ki, amelyet mindjárt alkalmazni is lehet az égető gondok megoldására. Indítványuk végén néhány konkrét építési, fejlesztési tervet szintén fölsoroltak. A) Építkezések: egy- és kétszobás kislakások, rokkant- és aggotthon építése, valamint a szegényház fejlesztése és a vágóhíd bővítése, ezen felül egy nagy központi vásárcsarnok létesítése a jövőben. B) Közmű- és úthálózat: kibővítése, csatornahálózat fejlesztése, a gyárvárosi és a külterületi úthálózat kiépítése, a belterület rossz állapotú útjainak, utcáinak burkolása. C) Egyéb munkák: városi rétek belvízveszélyének fölszámolása, gázcsővezetékek kicserélése, a városi villamoshálózat esetleges fejlesztése. Az elvégzésre javasolt feladatok fontossági sorrendjében az elsőség az út és a kislakás építése, a többi munka fokozatos megvalósítását tervezték. A pontos és a gyors szabályozás érdekében készített tervvel is éltek, (nségmunka-törvény kidolgozását javasolták, melynek értelmében az illetékes miniszter 4 héten belül köteles válaszolni a városok tervezeteire, és ha addig elutasító válasz nem érkezik, a törvényhatóságok megkezdhessék az ilyen irányú tevékenységüket. Városi ínségmunka szabályrendelet megalkotását is ajánlották, válasszanak továbbá egy műszaki ellenőrző bizottságot, és a munkaközvetítő hivatal bevonásával dolgozzák ki a munkanélküliek nyilvántartási rendszerét.^' Ez a javaslat meghatározóvá vált a város szociálpolitikai fölfogásában és gyakorlatában. 1930 januárjától a város vezetősége megtiltotta