Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

Pécsett a koldulást,

15 ugyanakkor a súlyos helyzetre való tekintettel a városi tisztviselők vállalták, hogy 1930. évben 5 hónapig fizetésük egy részét a városi ínségakció céljára fizetik be. Ez fizetésük arányában a következőképpen alakult: A következő évben a főtisztviselők különmunka-átalányuk 40%-át utaltatták át erre a célra.

17 A város szociálpolitikájának elméleti kidolgozója és gyakorlati megvalósítója dr. Esztergár Lajos tanácsnok tervezetének irányelveit a Városok Lapjában tette közzé. Ö sokat fölhasznált az 1929-es Engel-féle indítvány célkitűzéseiből. A kor szociálpolitikai elméletének megfelelően a munkásságot négy csoportra osztotta: 1. munkában álló; 2. munkanélküli; 3. munkakerülő; 4. beteg és tehetetlen munkásokra. Az első csoportnál, a nagycsaládosok ellátására hívta föl a figyelmet, mivel megélhetési nehézségek miatt ,,az éhező gyermekek a szülőket elkeserítik és a szélsőségekbe ragadják". A második csoportot tovább osztja aszerint, hogy a közösség támogatására szorul-e vagy sem. Ez utóbbiaknál fontos az ínségenyhítés megszervezése. Ugyanakkor a kellő vagyonnal rendelkezők jelentkezésükkel könnyen veszélyeztetik a nincstelenekről való intézményes gondoskodást. A teljesen vagyontalanokról így ír: ,, . . . a közre igen nagy veszélyt jelentenek, mert minden felforgatásból csak nyerhetnek, veszteni valójuk pedig nincsen. Ezeknek a száma a legnagyobb és kaphatók minden szélsőségre. Viszont megfelelő intézkedéssel igényeik aránylag könnyen kielégíthetők. A harmadik csoporttól óvja legjobV—VI. fizetési osztály VII. fizetési osztály VIII. fizetési osztály IX—X. fizetési osztály 3% 2% 1.5% 1%

1G Dr. Esztergár Lajos polgármester, az ínségenyhítési terv kidolgozója és megvalósítója