Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

Közegészségügyi költség: Közélelmezési költség: Szegényügyi költség: 239 796 pengő 165 546 pengő 109 323 pengő A válság elmélyülését mutatják az 1931-es év költségvetésének adatai. Az 5 milliós bevétel mellett 600 000 pengős hiány jelentkezett. A takarékossági bizottság a személyi és a dologi kiadások terén ugyanennyi megtakarítást rendelt el. A hiányt az 50%-os pótadón túl 5%-os kereseti adó kivetésével igyekeztek pótolni. A főszámvevő által az 1930. november 10-i közgyűlésen előterjesztett költségvetés vitájában dr. Nendtvich Andor polgármester két és fél órás előadásában a város 10 milliós adósságának törlesztéséről szólt. A Speyer kölcsön törlesztése és egyéb függő kölcsönök kamatai évenként 1,1 millió pengő terhet róttak a városra. Ezt az összeget a városi közüzemek és bérházak jövedelmeiből kívánták fedezni. A törvényhatóság vezetője a gazdálkodás eredményeit ecsetelve elmondta, hogy az adósság 80%-cit gyümölcsöző beruházásokba fektették. A város vagyonát — az összes jogokat szintén értékelve - 56 millió pengőben mutatta ki. Ezzel kívánt válaszolni az utóbbi időben a város vezetőségét ért támadásokra. Ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy 1931-re az egyesületek támogatását 48 170 pengőre korlátozták, ami az előző évi 88 110 pengőnek majdnem a felét tette ki.

1Az 1929-ben kezdődő világgazdasági válságot megindító októberi New York-i tőzsdei összeomlás előtt már aggasztó jelek mutatkoztak Pécs város életében. Ruzsinszky Béla tvh. bizottsági tag az 1929. április 22-i (!) közgyűlésre beterjesztett interpellációjában a nagymérvű városi munkanélküliségre hívta föl a figyelmet, sürgős megoldást kérve. A nehéz helyzetből való kijutás alapját a középítkezések szorgalmazásában látta. A polgármester válaszában a város terveiről beszélt. A munkanélküliség nagy méreteit elismerve rámutatott, hogy ez különösen az asztalos iparban jelentkezik. Emellett nőtt a fogyasztási adó és az ipari áramfogyasztás a városban. A magánépítkezés jelentősen visszaesett. A város gazdasági életének föllendítésére és a munkanélküliség leküzdésére tett intézkedésként említette a 11 helyen, 3,8 millió pengős összköltséggel, mintegy 1000 munkást foglalkoztató városi építkezéseket, melyek bővülésével újabb 500 munkásnak kívánnak munkaalkalmat nyújtani. A középítkezések sorából kiemelkedett a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézet, az egyetemi tanári bérház, valamint a Vegykisérleti Állomás fölépítése, mintegy 1 millió pengős költséggel. A város az építkezések összköltségét 5 millióra kívánta fölemelni. Ennek lebonyolítására 12 fős bizottságot választottak. A bizottság a polgármester elnökletével működött, a város gazdasági, pénzügyi, műszaki tanácsnoka mellett 8 tvh. bizottsági tagból állt.

13 ,, . . . Semmi sem veszélyezteti fenyegetőbben városunk belső békéjét, pénzügyi egyensúlyát, anyagi és szellemi javait, mint a munkanélküliség. Vulkánon táncolunk és fáradozásunk minden gyümölcsét megsemmisülés veszélyének tesszük ki, ha a munkanélküliség járványa terjed és nem részesül praeventiv kezelésben." - Ezekkel a gondolatokkal fejeződik be Engel Richárd és hat társa indítványa a város vezetőségéhez. Soraikból — amelyek nemzetközi kitekintést is adnak — az aggasztó helyzet ecsetelésén túl az általuk javasolt megoldási mód szintén kitűnik. Értékelésük szerint ez még hosszú ideig nehezíti a város életét. A baj orvoslásának két útját látták: a mun/cané/rcü/ie/c segélyezését és a városi közmunkák kiterjesztését. Az első eshetőségnél a városi költségvetés és az adófizetők túlzott megterhelése mellett a kedvezőtlen nyugat-európai, közelebbről az osztrák munkanélküli segély hiányosságaira mutattak rá. Ez a rendszer - szerintük - „erkölcsileg nem éppen előnyös melléktünetekkel járt", mivel csökkentette