Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

f A pécsi városháza a 30-as években A korabeli sajtóorgánumok - a szaksajtó és a napilapok egyaránt - nagy teret szenteltek az aggasztó helyzet leírásának, számtalan helyzetelemzés, tervezet született a válság okainak föltárására, a bajok orvoslására.

7 A Városok Lapja 1930. május 1-i számában például a világon munka nélkül maradt 16 millió dolgozó országonkénti megoszlásának bemutatásával hívja föl a figyelmet erre a minden országot érintő súlyos kérdésre.

8 Ezekben az években számtalan tudósítás, cikk, tanulmány jelent meg a városok gazdálkodásáról, föltárva a törvényhatóságok költségvetési adatait, gondjait.

11 Pécs törvényhatóságára ezekben a válságos időkben szintén nagy felelősség nehezedett. Ezek az évek az aggasztó méreteket öltő, állandóan fokozódó tömegigények, a testület kebelén belül is jelentkező viták, a kormányzat költségcsökkentő intézkedései elleni szakadatlan küzdelem jegyében teltek el. A városnak az 1930-as népszámlálás adatai szerint 61 801 lakosa volt, ez az 1920. évi 47 556 fővel szemben 14 242 fős szaporodást, azaz 29,9%-os növekedést mutat.

10 Pécs 1929-es költségvetése a következőképpen oszlott meg: Szükséglet (kiadás) 6 090 625 pengő Fedezet (bevétel) 5 389 087 pengő Hiány 701 538 pengő A hiányt 50%-os pótadó kivetésével tervezte megoldani a város. A kiadási rész tételei így alakultak: Általános igazgatásra: 1 952212 pengő Városépítési célokra: 1 199 304 pengő Közoktatásra: 930 048 pengő Vagyonigazgatásra : 825 243 pengő Hitelügyi költség: 824 343 pengő