Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

Amint már régóta tudjuk, az első jelentősebb bányaművek a Mecsek-hegység délkeleti lejtőin alakultak ki. Ezt elősegítette ezen vidék fejlettebb ipari élete és meggondoltabb gazdasági irányítása. Amikor a vasasi szénbányászatot kezdeményezték, ez a táj már a pesti egyetem pécsváradi uradalmának tartozéka volt. Az egyetem, mint földesúr nem támasztott annyi akadályt egy nagyobb szénbánya kialakítása útjába, sőt támogatta, mert haladottabb szellemben fogta fel a kőszénbányászat jelentőségét, és látta jövőjét. Az egyetem gazdasági hivatala már át tudta tekinteni a faállomány pusztulásában rejlő veszélyt. Tisztában volt e tüzelőanyag gazdasági értékével és jelentőségével is. 1782 nyarán már vállalkozói jelleggel szénbányát is nyitott Vasason, Pécsvárad közelében Decker Fülöp pécsváradi iskolaigazgató és Hasenhendel Simon pécsváradi polgár a pesti egyetem itteni alapítványi uradalmához tartozó területen.

3 Az öt évre szóló bérleten azonban működésük negyedik évében tönkrementek. Az uradalom ekkor házi kezelésben próbálta hasznosítani a bányát. A bánya kezelését, gondozását az uradalom főintézőjére, Grabarics Lázárra bízták. Grabarics Deckerék csődjének fő okát abban látta, hogy a két vállalkozó a szénen kívül vaskohászattal is foglalkozni akart. Grabarics ebből tanult és csak a széntermelést, tégla-, cserép- és mészégetést szorgalmazta. Készítményei eladásánál igénybe vehette az uradalom jobbágyainak rövid- és hosszúfuvar kötelezettségét, sőt fizetett fuvarosokat is alkalmazott. A Dunán is (Mohácsnál) rakodója volt.

6 A földesurak általában nem szívesen látták földjeiken a szénbányákat. Mezőgazdálkodásuk megsértését látták benne és állattartásuk akadályoztatását, bár mint láttuk, éppen makktermő fáikat kímélhették általa. Pécs város akkor, amikor szabad várossá lett, bányászat tekintetében ütközőpontba került. Szabadon rendelkezhetett területével, s a polgársága is a sajátjával. Éppen ezért és a szénbányászat konjunktúrája miatt, minden tekintélyesebb szőlőterülettel rendelkező gazda, a Lámpás-völgy tájékán, szénbányát akart kezdeményezni. Gyatra munkásállománya általában csavargókból, cigányokból, a legjobb esetben teljesen szegény zsellérekből állt.

7 Pécs szab. kir. város 1803-ban négy pécsi polgárnak: Hebenstreit Pálnak, Neubauer Jánosnak, Hartmann Pálnak, Pantler Istvánnak adta bérbe a határában ezideig megtalált kőszenet tartalmazó területeket.

8 Ez a társaság már szélesebbre nyitotta a mecseki szén útját, mindenekelőtt — természetesen — a Dunántúlon. Az Észak-Mecsek vidékén - nagyon gyér jelzésekből - egy Huth nevű bányász működését állapíthatjuk meg, mégpedig Váralján. Huth azonban csak olyan eredményeket ért el, amelyek nem elégítették ki és így bányászkodásával felhagyott. Utána ugyanitt Kreho György bonyhádi orvos kísérletezett. 1797-ben - egész csekély munkaerővel — próbált szerencsét, Eszterházy Pál pécsi püspök uradalmi meghatalmazottjával történt megállapodás alapján.

0 Eszerint Kreho 1797 végéig költségmentesen nyithatott és művelhetett bányát. A következő két esztendőben pedig 100 forint árendát fizetett évenként (két részletben). Kreho, hogy a kitermelt szén a nyakán ne maradjon, mész- és téglaégető kemencéket is kezeltetett. Mindezek ellenére odajutott, hogy még az árendát sem tudta kifizetni. Ekkor olyan módszerre tértek át, hogy csak a kitermelt szén után fizetett az uradalomnak mázsánként 3 krajcárt. Miután ez sem volt Kreho számára kielégítő, a bérletét felmondta, s a földesúrtól befektetett költségeinek megtérítését kérte.

10 A felmondás könnyen ment, mert az uradalom sem akarta a bérbeadást megújítani. Az orvosnak még az is terve volt, hogy a már említett rendelet alapján, mint szénbányászat kezdeményező, a kitűzött állami prémiumot megkapja.