Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

A földesúr tagadta Kreho kezdeményező szerepét, mert (úgymond) az uradalom is tudottá szénelőfordulásról, s a kitermelése is tervében volt." Kreho elé tehát olyan sok akadály került, amely minden törekvését megsemmisítette. A merész kísérletezők ekkor még igen könnyen ráfizethettek vállalkozásukra. A mecseki szénbányászat kiépítésének a zűrzavaros kezdete végre arra késztette a kamara és a Helytartótanács haladóbb szellemű embereit, hogy egy korszerű és már ismert szervezetet állítsanak fel a kétségtelenül jó eredményeket kínáló mecseki terület bányászatának irányítására, megszervezésére. Ebben a vonatkozásban már nem haladtak járatlan úton. Kielégítő elméleti alapot kaptak a nyugat-európai szakirodalomból és magyarországi vonatkozásban is már több példa állt előttük, különösen az erdélyi fémbányászat területén. A selmeci erdészeti és bányászati főiskolának is igen jó neve volt.

12 Tanárainak tevékenysége eredményes volt, s kihatása lépten-nyomon megtalálható a vonatkozó mezőgazdasági és ipari levéltárak dokumentumai között, sőt a tudományos irodalomban is. Ilyen adottságok és körülmények mellett a Helytartótanács 1808 májusában ülést hívott egybe Pécsett a mecseki szénbányászat megszervezése tárgyában.

13 A vegyesbizottság elnöke Latinovics János helytartósági tanácsos volt. Tagjai a következők voltak: Thuróczy Mihály, a pécsváradi uradalom jószágkormányzója, egyben Baranya megye táblabírája, Raisz János táblabíró, Blazsovics György

A a vasasi szénbányák gondnoka és pécsi püspöki jogtanácsos, Simon József, Pécs szab. kir. város tanácsosa, továbbá Berks M. Péter bányamérnök, aki ekkor már a mecseki kincstári bányaigazgatóság vezetőjének volt tekinthető.

14 A bizottság Berks Pétert felügyelővé egyhangúlag meg is választotta, s ő, Latinovics János kezébe le is tette a hivatali esküt. Ez történt 1808. június 13-án. Tehát innen számíthatjuk a pécsi bányakapitányság kezdetét. Új munkahelyének elfoglalásáig azonban megtartotta előző állásával járó fizetését, s 1808. március 1-től kezdve tanulmányozhatta a mecseki szénmedencét.

1,1 Berks Péter személyében kitűnő szakember került a szénmedencébe. Igen alkalmas arra, hogy a bonyolult és zavaros rendszertelenségben mozgó bányavidéket rendszeres útra terelje és a benne sejtett és rejlő adottságokat a köz javára kamatoztassa, amivel az előzőek csak próbálkoztak. Berks Péter osztrák származású volt. Apja Berks János (Johann Maria von Berks), a császári és királyi udvarnál politikai szolgálatot teljesített.

16 Anyja, Berks János felesége, egy porosz gárdakapitány lánya, Henrika Elisabetha Aznar de Reege volt. Valószínűleg nem is tartózkodott Magyarországon, Bécsben halt meg 1820-ban.

17 Péteren kívül még két fiúgyermekük volt; Lothár, főkonzulként szerepelt Lisszabonban, Berks Nándor pedig a Selmecbányái Bánya- és Kohómérnöki Hivatal főmérnökeként élt.

18 Péter a selmeci bányászati és erdészeti főiskolát végezte, amelynek ekkor már közép-európai híre volt.

11

' Egész élete során nem tanulta meg a magyar nyelvet, ezt írta kollégájának, a pécsi származású Nendtvich Károly pesti egyetemi tanárnak, akivel szakmai területen sokszor dolgoztak és kutattak együtt.

20 A korforduló váltást mutató minden tényezőjének hatása megtalálható nála. Ha szakmai vonalon néha nem is talál önmagára vagy esetleg túl is megy a valóság határán, az többnyire borúlátásával vagy túlságos optimizmusával volt összefüggésben, amellyel a mecseki szénmedencét szemlélte. Már a Mecsek-vidék első bejárása alkalmával írja Berks: ,,a gondviselés előrelátása ebbe a helységbe a legnagyobb bőségben helyezte el a kőszenet. Évszázadok múlhatnak el, hogy kiaknázhatnák. Mindenütt, ahol utazásaim során voltam, a szénrétegek legszebb feltöréseit láttam, Pécsnél pedig olyan nagy a lehetőség, hogy bármely szinten fognak munká-