Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

ezért különösen arra ügyeltek, hogy az út déli oldala beépítetlen maradjon s a sétáló kedvére gyönyörködhessen az eléje táruló panorámában. Ezért helyezték el a padokat is éppen a déli oldalra, a város felé fordulva. Sajnos, az építkezésnek áldozatul esett ez az elképzelés, a déli oldal a 60-70-es években teljesen beépült, mégpedig emeletes házakkal. Ezek a házak most már nem a sétálók, hanem egymás elől veszik el a kilátást. Sajnos, az építkezéseknél a józan mértéktartás nem mutatkozott meg; a legtöbb épület hivalkodó modernkedésével tűnik ki, s a terület uralkodó helye miatt kedvezőtlenül alakította át Pécs városképét. A sűrűn beépített terület elvesztette zöld jellegét is. A szőlőket, gyümölcsfákat kivágták, s a Mecsek a Mandulásig szőrűit vissza. Pécs másik tudatosan épített útja a Szabadság út (hajdan: Indóház utca, majd I. Ferenc József út). Az utca vonalát úgy alakították ki, hogy a Székesegyház a tengelyébe kerüljön, s az állomásról kilépő idegen ezzel az impozáns látvánnyal találkozzék először. Akkor még a Székesegyház fölött, a tornyok között a Mecsek zöldellt, ami a látvány értékét tovább fokozta. Az építkezések során azonban a Székesegyházat keretbe foglaló zöld Mecsekoldal megszűnt és zűrzavaros kuszasággá változott a korábban oly megkapó látvány. Legújabban az utat lezáró földszintes épületek helyére kétemeletes, felmagasított tetejű, hosszú épületet emeltek, s ezzel eltüntették a Székesegyházat is, ezzel a panoráma gyakorlatilag megszűnt. Tovább folyt a Mecsek-oldal beépítése a Hunyadi úttól nyugatra, az Akadémiai Székház körül. Az itt felépített tízemeletesek, négyemeletesek, s a lépcsőzetesen emelkedő, hivalkodóan modernkedő épületek szinte betakarták a szelíd dombvonalakat, s megszüntették Pécs e legnagyobb értékét, a szőlőkkel, gyümölcsösökkel teli domboldalt (Bá

lies). A városképet kedvezőtlenül befolyásolták a magasházak (Jurisics út, Doktor Sándor úti toronyház, az Ifjúság út). A 70-es években kezdődtek el a nagyszabású szanálások a Tanárképző Főiskola és a Megyeri út között, majd folytatódott a Bajcsy-Zsilinszky út körül (a hajdani Siklósi külváros), illetve a Zsolnay Vilmos utca és a Felsővámház utca közötti területen. 1981-re a városkép teljes átalakulásáról beszélhetünk. Sajnos, az új városképben teljesen összezsugorodott a Belváros, eltűnik a magasházak karéjában. A Mecsekről hullámok által ostromolt szigetnek látszik, amelyről minduntalan egyegy darab válik le, s megállíthatatlanul morzsolódik össze. Csorbát szenvedett a városszerkezet is. A történelmi — védett - Belvárosban igen fontos helyeken végrehajtott szanálások megváltoztatták a Belváros arculatát is. Ezek a következők: 1. Hal tér - Kossuth tér, a Konzum Áruház és MÉSZÖV Székház építése következtében teljesen átalakult, s jellegében megváltozott. Az áruház hatalmas tömegével, elpiszkolódott fehér színével nyomasztólag hat az egész térre. 2. Citrom utca a déli oldal lebontása után parkolóterület lett. Pécs egyik legrégibb utcájáról van szó, mely már a középkorban kialakult. Jellegzetes, zegzugos középkori utca volt, északi oldalán gótikus templom- és kolostorromokkal. 3. A Hunyadi utat az 50-es években szélesítették ki (azelőtt Inczédy Dénes utca, később Sztálin út). A Széchenyi tér zártságát ezzel alaposan megváltoztatták. 4. Széchenyi tér, Hunyadi út, Megye köz és Megye utcák által bezárt tömb lebontásával megbontották a Széchenyi tér egységét, a bontás miatt ma már be nem bizonyítható, de feltételezhető középkori és törökkori épületek semmisültek meg. A védett történelmi Belvárosnak viszonylag a legfiatalbb része a Várady Antal utca, a Zrínyi utca alatti terület, a Toldi Miklós utca és a Kossuth tér. Az elmúlt 100 évben alakultak ki. Ma még nem tudjuk azt, hogy a középkorban mi volt helyükön.