Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

Pécsett. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy a városházán halványan megtalálhatók a szecesszió nyomai is. Nyomtalanul nem vonult el azonban a szecesszió Pécs építészete felett. A Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által kivitelezett ún. Postapalotán (1904) felfedezhető e stílus kissé bizonytalan alkalmazása. Ugyanez vonatkozik a MÁV üzletigazgatóság épületére is. Sokkal határozottabban jelentkezik a volt Pannónia-szálló (tervezte: Pilch Andor) és a Kossuth Lajos utca 34. számú épületeken (terv: P/7ch Andor, kivitel: Károlyi Emil), valamint a Zsolnay mauzóleumon. Érdekes módon egy-két kispolgári házon is megtalálhatók a szecesszió nyomai, így a Felsőmalom u. 15. sz. épületen és a Citrom u. 8. sz. épületen. Ez utóbbiaknak utcai homlokzata a Pannónia-szálló mellett a pécsi szecesszió legjobb alkotása, mely azonban a legtisztábban az 1907-es vásáron jelentkezett. A kiállítási pavilonok egy része e stílus jegyében épült fel. Ezek közül a legszebb megfogalmazásban e stílus a Zsolnay gyár kiállítási csarnokát jellemzi. Ez a rövid, pár hónapig álló épület elsőrangú alkotás volt. A budapesti Iparművészeti Múzeum hatása határozottan felfedezhető rajta. A jó ízléssel s mértéktartással felhasznált színes tetőcserepek és fali burkolóanyagok a gyár termékei voltak. Ezen a kiállításon a borcsarnok és az iparcsarnok képviselte a szecessziót, magas színvonalon. Pécs építészete a század első évtizedétől kissé lelassult. Ebben közrejátszottak a háború előtti gazdasági nehézségek, a világháború, az 1919-21 közötti antantszerb megszállás, a 20-as évek gazdasági nehézségei. Az első korszaknak (1914-ig) még egy jelentős építkezés volt: a dohánygyár, 1909—1913 között. A gyáron még erősen érződik a szecesszió hatása. 1915-25 között épült fel a DGT nagyszabású rekonstrukciója keretében a Szent István akna (Pécsszabolcs), a Széchenyi akna (Pécsbányatelep), a kokszmű és az erőmű (Újhegy). Ezeket méltán nevezhetjük a modern építészet rangos alkotásainak, a modern építészet pécsi térhódításának. Elsőrangú építészek egész sora dolgozott itt, munkájuk eredményei Pécs épületeinek ma is reprezentánsai: Kőszeghy Gyula, Gosztonyi Gyula, Forbáth Alfréd, Nendtvich Andor, Körmendy Nándor, Visy Zoltán. Ugyanekkor kitűnő képességű építési vállalkozók egész sora tevékenykedett, kik országosan is kiemelkedő színvonalon hajtották végre a tervezői elképzeléseket: Lovrics, Márovits, Tepes, Schléger, Erb, Mischl. Ezek között is kimagasló hely illeti meg Márovits (Marsay) Andort (1892—1981), ki döntő szerepet játszott a 30-as években újrainduló építkezésekben. Elsőrangú tervezők munkáit valósította meg igen magas szinten. Az 1940-es évek elejére kialakult városkép az 50-es évek végéig nem változott. Ekkor azonban már kezdetét vették azok az építkezések, melyek a városképet a 70-es évekre gyökeresen megváltoztatták. Ennek első lépcsője a Jókai utca alsó szakaszának megnyitása volt az állomás felé. Az utca a hajdani Majláth utcát szelte ketté és zömében üres területen, kerteken vezetett keresztül. A Rákóczi úti torkolatnál azonban az utcanyitásnak áldozatul esett a régi I. Ferenc József gőzfürdő. Az 50-es évek építkezései a város peremén kezdődtek, magát a várost altig érintették. Ekkor épült fel Meszes és kezdődött el az uránvárosi (Üjmecsekalja) építkezés a hajdani katonai gyakorlótér, repülőtér és lóversenypálya helyén. A városképbe azok az építkezések nyúltak be gorombán, melyek az ún. Magaslati útnál (Surányi Miklós és Kalinin út) kezdődtek el, majd egyre inkább húzódtak felfelé a Mecsek-oldalon (a Mecsek kapuig), s folytatódtak az Udülő-szálló (SZOT) mögötti területen, a mecseki állatkertig. A Magaslati út nem régen alakult ki. Tudatos tervezés eredménye volt, abból a célból, hogy a város sétálóutcája legyen a Mecsek és a település határán. Éppen 19. B. Helytörténetírás 1982. 289