Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Laki János: A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában

A megyei kimutatás nem tartalmazza a tanítóhiány vagy egyéb más ok miatt szünetelő iskolák adatait. Az állami iskolák a megyében és Pécsett is minimálisan 4 osztálycsoporttal dolgoznak. Pécs 3 iskolájában működő 2 osztálycsoport - állami iskola keretein belül működő kislétszámú osztály. 1925-ben megjelent új tanterv általános óraterve külön-külön tünteti fel az osztatlan és osztott iskolák óraszámát. A megye területén működő iskolák döntő többsége osztatlan, mégis, az összehasonlítás kedvéért közöljük az osztott iskolák óratervét is, elsősorban azért, hogy kitűnjék az a hátrányos helyzet, amit az osztatlan iskolák tanulóinál a közvetlen foglalkozás igen csekély mértéke okoz. Osztott iskola Osztatlan iskola 1 2 3 4 5 6 Osztály 1 2 3 4 5 6 2 2 2 2 2 2 Hit- és erkölcstan 1 1 10 10 10 10 10 10 Magyar nyelv 3 3 3 3 2 4 3 3 2 — — Beszéd- és ért. gy. 1 1 1 1 4 4 3 3 3 Olvasás és olv. t. 1 1 1 1 1 1 1 Irás 6 2 1 1 2 Fogalmazás 1 1 1 1 1 1 1 2 2 Helyesírás és nyelvi magyarázat 2 5 5 5 5 4 4 Számtan, mértan 1,5 1 1,5 1 1 2 2 3 2 1 2 2 2 Földrajz Történelem Történelem és alkotm. Polgári jogok és kötelességek 1 1 1 1 2 2 4 1 5 2 Természeti és gazd. ism. Természettan, vegytan 1 1 2 2 2 1 2 1 Term, rajz, gazdaságtan, háztartástan Egészségtan 1 1 1 1 1 2 2 Rajzolás 0,5 1 1 1 1 1 2 1 2 2 2 2 Éneklés Kézimunka 0,5 0,5 0,5 2 2 2 2 2 2 Testgyakorlás 1 A közvetlen foglalkozásnak a minimális mértéke a tanulói tevékenységet emlékezetmunkává tette. A képességek fejlesztésére, a tehetségekkel való külön foglalkozásra a tanítónak nem lehetett ideje. Az osztott iskola, ahol a felszereltség lényegesen jobb volt, az óraterv kedvezőbb (pl.: az I—II. osztályban 5—5 óra számtanmértan van - az osztatlan iskolákban ezekben az osztályokban 1,5, illetve 1 óra áll rendelkezésre), ahol az egy korcsoporthoz tartozó gyermekek ülnek a tanteremben, s így a nevelés egyéb feltételei kedvezőbbek - behozhatatlan előnyre tesz szert különösen továbbtanulás esetén. A népoktatási törvény megjelenésétől egészen a felszabadulásig megoldhatatlannak bizonyult a tanulók — ha nem is maradéktalan, de legalább elfogadható mértékű - beiskolázása, dacára annak, hogy az időközben megjelent törvények (pl.: az 1921. XXX. törvénycikk 15. §-a) büntető szankciókat is kilátásba helyeznek azoknak a szülőknek, akik ezt elmulasztják. így büntetés kirovására (pénzbírság, gyám kirendelése, elzárás) is sor kerülhetett volna. A megvalósulás hiányának oka elsősorban a szülők szegénységében kereshető, akik a gyermeki munkaerőt saját munkájuknál felhasználták, nem ritkán bérbeadták. Hozzájárult ehhez a közigazgatási szervek ellenőrzési módszereinek fogyatékossága, a szükséges intézkedések elmulasztása is. Az összeírások alapján 1920ban az országban beírt tankötelesek száma 918 367 volt, az összeírásból kimaradt és így be nem írt tanulók száma 191 272 — azaz, az összes tanköteles 17,2%-a.