Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

A megye magyar vezetői és a mögöttük felsorakozó polgári, hivatali és egyéb rétegek tudták, hogy napirenden van az anyaországhoz való visszatérés, de a megszállók magatartása teljesen elbizonytalanította őket. Rendkívül rossz hatása van annak is, hogy érzik a magyar kormány tehetetlenségét, a megyében folyó ügyek befolyásolására való képtelenségét. Legfőbb aggodalmuk nem is annyira a megszállás időtartama, hanem az, hogy mi fog történni a megszűnés pillanatában. Anyagi és fizikai létüket érzik fenyegetve a munkásság magatartásában és a szerbeknek azt támogató alapállásában. 1920 első hónapjaira szertefoszlottak a gyors kiürítésre vonatkozó remények, felbomlani látszik az átmeneti időszakra biztonságot jelentő nemzetőrség, s egyre fenyegetőbben rajzolódik ki egy esetleges munkáshatalom rémképe. „A távolból tán rémlátásnak tetszik, de az itteni viszonyok közeli szemlélete, intenzív vizsgálata nagyon valószínűvé teszik a gondolatot, hogy a szerb közigazgatási hatóság céljai: az anarchia előkészítése s annak kitörésével az éhező tömegeket egyedül megértő munkásvezetőségnek a város élére való állítása és ezzel itt a kommunista uralomnak megteremtése — melynek kezébe ezután a megszálló hatalom átadja távozásakor a kiürítendő területek feletti uralmat -, amennyiben az anarchia megteremtése nem képez majd ürügyet a megszállás további fennta rtására."

38 Az időszak további eseményeit egy következő tanulmányban kívánjuk bemutatni. JEGYZETEK A jegyzetben használt rövidítések: Bm. L. korm. bizt. ir. Baranya megyei Levéltár kormánybiztosi iratok HL. K. Krpk. Hadtörténelmi Levéltár, Kaposvári Körletparancsnokság Hl. K. Krpk. NYO. Hadtörténelmi Levéltár, Kaposvári Körletparancsnokság, Nyilvántartó Osztálya VDBPMT Válogatott Dokumentumok Baranyai-Pécsi Munkásmozgalom Történetéhez JPM HO Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztálya 1 Baranya Vármegye Hivatalos Lapja (Pécs, 1922. január 5.). Az alispán jelentése az 1918. évi október hó 1 óta lefolyt eseményekről és tett intézkedésekről. 2 Bm. L. Korm. bizt. ir. (1921/1351. sz.) Nendtvich Andor polgármester beszámolója Pécs szab. kir. város Törvényhatósági bizottságának a szerb megszállás időszakában történtekről. (1921. december 16.) 3 Pécsi Napló, 1918. november 22. 4 Bm. L. Korm. bizt." ir. Nendtvich beszámolója. 3 Bm. L. 11. (Korm. bizt. ir.) 1919. 6 Bm. L. 2. (Korm. bizt. ir.) 1919. 7 Bm. L. 21. (Korm. bizt. ir.) 1919. Az eltávolított Sfenge Ferenc és Szinkovich Károly helyett Búzás László másodfőjegyző sem vállalta az ügyek további intézését, ezért Fischer Béla másodfőjegyző vette azt kézbe. A kormánybiztoshoz küldött jelentésében beszámolt arról, hogy az árvaház még rendelkezése alatt áll, a tisztviselők fizetésének folyósítását igyekszik biztosítani. A vármegyei árvaszéket jegyzőkönyvileg átadták a szerbeknek. Raies Szvetiszláv, a kinevezett szerb alispán nem akarta a hivatalt „rendszeresen" átvenni. * Vö.: Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs, 1957. 237. és k. lapok. VDBPMT ii. köt. 16. A Munkás cikke összefoglalja az általános politikai sztrájk történetét. "Hajdú Gy. idézett műve. JPM Helyt. O. adattár (március 8.). Vitéz dr. Horváth Kázmér: Dél Baranya és a trianoni békeszerződés revíziója. 1931. 21. sz. jegyzetében közli: ,,Fischer Béla alispán következőképpen mondotta el a magyar közigazgatás bevezetésére vonatkozó értesüléseit: Mivel Stenge Ferenc alispánt és Nendtvich Andor polgármestert Pécsről a szerbek deportálták, a vármegye ügyeinek intézését én, a városét pedig Oberhammer Antal vette