Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

át. Március 20-án Radovanovics városparancsnok magához hivatott bennünket, a következőket mondotta: ön — és reám mutatott — holnap délelőtt 11 órakor felmegy a vármegye házára és ott átveszi a hivatalokat, ön pedig — mondotta rámutatva Oberhammerra — felmegy Pandurovicshoz és átveszi a kormánybiztosságot. Erre én engedélyt kértem, hogy érintkezésbe léphessek Stenge Ferenc alispánnal. Telefonon. Kijelentette, hogy ennek nincs akadálya. Megtiltotta azonban, hogy ezt még az nap publikáljuk. Másnap reggel tényleg telefonösszeköttetést kaptam Stenge Ferenc alispánnal, aki Sásdon tartózkodott. Utasítást kértem, hogy miként járjak el. Stenge alispán nem akart hinni fülének. Végül azonban mégis utasítást adott az átvételre. Kérdezte, hogy a tiszti ügyész, Koszits Ákos Pécsett van-e? Igenlő válaszomra utasított, hogy őt és egy törvényhatósági bizottsági tagot vegyek magamhoz és azokkal vegyem át a hivatalokat. Ezzel végezve nagy örömmel mentem a kaszinóba, ahol ekkor hivataloskodtunk. Útközben találkoztam Hajdú Gyulával, akivel együtt voltunk internálva és jóba voltunk. Nagy integetéssel megállított. — Nagy újságot mondok — kezdte. Azt hittem, hogy már valahonnan megtudta féltve őrzött titkunkat, Megdöbbenve kérdeztem : — Nos? — Budapesten a Berinkei kormány lemondott és tanácsköztársaság alakult. Kitört a kommunizmus. — Akkor végünk van — kiáltottam fel megdöbbenve. — Nem lehessen tudni — válaszolta Hajdú. Én felmentem a Nemzeti Kaszinóba, ahová Oberhammert, Koszitsot is vártam, hogy együtt menjünk fel a vármegye házára. Mielőtt azonban elindultunk volna, küldönc jött Radovanovics izenetével : hogy ne menjünk fel a vármegye házára, mert az, amiről tegnap beszélt, egyenlőre nem aktuális. Ha szükség lesz ránk, majd izen. Mikor mintegy 6 nap múlva ismét találkoztam Radovánoviccsal, ez kijelentette, hogy a magyar közigazgatás bevezetésére most már nem kerül sor, mert a belgrádi kormány a tanácskormánnyal szemben nem érzi magát kötelezve, s azt a megállapodást, amelyet a Berinkei-kormánnyal kötött, nem fogja végrehajtani. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a magyar közigazgatás bevezetését nyomon követte volna a katonai megszállás megszűnése is, mert 8 nap múlva a szerb csapatok visszavonultak volna Mohács—Villány—Siklós vonalra. Tehát tényleg a kommün kitörése volt az oka a megszállás meghosszabbításának." Horváth: i. m. 20. oldal (23-as, 24 es jegyzet Baranjski Glasnik, 1919. november 27. sz. Narodni zborovi u Baranji). ,,. . . március 27-én, tehát a kommün kitörése után alig egy hétre Pélmonostoron, március 30-án Mohácson szerb csendőrök szuronyainak hathatós támogatásával a falvakból kocsin beszállított népességgel gyűlést tartottak, amelyen azt követelték, hogy a szerb tisztviselők maradjanak a közigazgatás élén és hogy az 1918. november 25-i újvidéki határozatot hajtsák végre." ,,...A mohácsi gyűlésen Miháldzsics is beszélt. Kilépése annál fontosabb mozzanat a megszállás történetében, mert közvetlenül ezen gyűlések előtt érkezett haza Parisból ahova az újvidéki Narodna Uprava küldötte, hogy a békedelegációnái Baranyának az SHS államhoz való csatolása érdekében lépéseket tegyen . . ." 10 A Baranjski Glasnik 1920. szeptember 19-i számára hivatkozva. — A határkérdésben pontos adatokat közöl: Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv-magyar határ kialakulásáról (1918-1919). Századok, 1982. 2. szám, 323-339. I. 11 Bm. L. 144. (Korm. bizt. ir.) 1920. 12 Bm. L. 276. (Korm. bizt. ir.) 1920. 13 Bm. L. Dr. Szőnyi Ottó gyűjteménye. Kézzel írott másolat Chudovsky, pécsi királyi ítélőtábla helyettes elnökének jelentése (1918. El. XXXIX/12—42. sz.) a magyar királyi igazságügy miniszterhez. (1921. augusztus 23.) 1/1 Bm. L. Dr. Szőnyi Ottó gyűjteménye. Kézzel írott másolat, a pécsi királyi törvényszék elnökének jelentése (1919. El. XX. H. 9/7. sz.) az igazságügyminiszterhez. (1921. augusztus 23.) lj V. Dr. Horváth. 24. laphoz kapcsolódó 32—33 jegyzete. Riffl Sándor ezredes emlékirata és jelentése a pécsi hírszerző és toborzó csoport működéséről és 1920. január 12—15. közötti letartóztatásáról. Vö.: Beiitska Sándor honv. min. Teleki Pál volt miniszterelnök számára készített beszámolójával. Közli Hetes Tibor és Morva Tamásné: Csak szolgálati hosználatra. Zrínyi, 1968.