Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

a kapcsolatot közvetlenül vegyék föl. Nyomatékkal hívja fel a fővezérség figyelmét arra, hogy már a csapatok kiválasztásánál vegye figyelembe, hogy nagy és nehéz feladatok megoldásáról van szó, amely az első időszakban katonai diktatúra, statáriális eljárások bevezetését teszi szükségessé. A kaposvári körletparancsnoksághoz jóváhagyásra átkerült tervezet november 29-én alapvető módosítások nélkül nyeri el végleges formáját. Riffl alezredes 1919. november 15-én dr. Svachulai Zoltán Baranya vármegye kormánybiztosának részletes tájékoztatást ad a megye politikai viszonyairól és saját tevékenységéről.-' A vármegye politikai helyzetével kapcsolatosan az alábbi megállapítást teszi: ,, . .. megfigyelésem, hogy a zűrzavaros politikai helyzetben senki és semmiféle irányban vezetői szerepre vagy általában irányításra nem vállalkozott, sőt ellenkezőleg, politikai ténykedésektől mindenki és minden irányba visszahúzódott, - érlelte meg bennem azt a gondolatot, hogy az itt kölcsönösen dúló személyi, felekezeti, politikai indulatokat lecsillapítva valamennyi pártot legalábbis a kibontakozásig, a kölcsönös megértéshez elvezessem. E téren eredményeket is értem el . . ." A pécsi, baranyai helyzetet súlyosnak, bonyolultnak ítéli, elsősorban a terület „bolsevista" fertőzöttsége miatt. A város 50 százalékát megbízhatatlannak minősíti. Egy szerb katonai kivonulás esetén a városnak ,,a csőcselék" által történő kirablásától tart. Állítását példákkal igyekszik bizonyítani: a posta mint testület megtagadta az együttműködést, ezért intézkedések váltak szükségessé, hogy a telefon és távíró forgalom minden körülmények között biztosítva legyen, beszámol a sajtó szélsőséges hangjáról. Mohács városát, mint a bolsevisták egyik fő gyűjtőhelyét mutatja be. Véleménye szerint a bányászok között alig van megbízható, rosszak a közbiztonsági viszonyok, amely a szerbek által statárium meghirdetését tette szükségessé. Mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy ,, . . . csak a legnagyobb tapintattal és leleményességgel párosult eréllyel, de valószínűleg csak drákói szigorral, vasököllel lesz rendbehozható a helyzet a szerb kivonulást követően. Úgyszólván statáriális intézkedésekre lesz szükség". A jövőre vonatkozó elképzelések közt helyt kap a lánckereskedelem elleni szigorú fellépés, illetve a bányamunkások legenyhébb kezelése (hogy termeljenek). Jelentése végén ismét visszatér a gondolat „az első néhány napon át a legszigorúbb, majdnem diktátori intézkedésekre lesz szükség. Éppen ezért kérem, hogyha azt Méltóságod is úgy gondolja, halassza el bevonulását pár nappal azon időre, midőn legalább már a minimális rend és biztonságot garantálni tudom." 1919. december elején Svachulai kormánybiztost felmentették és távirati úton dr. Blaskovich Iván vármegyei főjegyzőt bízzák meg Baranya vármegye és Pécs város területére kiterjedő hatáskörrel a főispáni és kormánybiztosi teendők ideiglenes ellátásával.

28 Blaskovich azonnal hozzákezd tevékenységéhez s levélben megkeresi Fischer Béla vármegyei tiszteletbeli főjegyzőt (az alispáni teendőket látja el), Nendtvich Andor polgármestert, Rifíl Sándor és Inselt István alezredeseket. Valamennyiüket felkéri, „hogy az ország alkotmányos rendjének és a jogbiztonságnak lehető teljes helyreállítására irányuló törekvésemben támogatni szíveskedjék és addig is, míg a megszállás megszüntetésével szeretett vármegyénk és városunk lakóit az idegen hatalmasság alól fölszabadítani módunkban lesz, a megszállott területeken végbemenő eseményekről, lehető pontosan és gyakorta tájékoztatni méltóztassék, hogy a kormány szükség esetén legalább a rendelkezésére álló csekély erőkkel a megszállott területek létének segítségére siethessen."

21

'