Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)
Az alispánt és a polgármestert utasítja, hogy amennyiben a tisztviselői karban bármilyen okból hiány mutatkozna, azonnal jelezzék, mert az előreláthatólag idegen kormányzatok alá kerülő területekről számos tehetséges tisztviselő áll rendelkezésre. Blaskovich tevékenységéből kitűnik, hogy a megye megszállott és meg nem szállott részeit az irányítás tekintetében egységesnek kívánja tekinteni. A címzettek rövidesen választ küldenek az újonnan kinevezett kormánybiztos megkeresésére. Fischer Béla együttműködéséről biztosítja, ugyanezt teszi Nendtvich polgármester is a város közönsége nevében. A polgármester ígéretet tesz arra is, hogy - legközelebb - részletes beszámolót is küld a város területén végbement eseményekről. A továbbiakban nyilvánvalóan azért, mert számára ez látszik a legégetőbb kérdésnek, választ kér arra, ,, . . . hogy vajon az ellenség által kiürítendő és a nemzeti hadsereg által nyomban megszállott területre vonatkozólag az átmeneti időre nézve vannak-e oly hadseregfővezéri avagy kormányintézkedések, melyek a katonai és polgári hatóságok hatáskörét szabályozzák". A kérdés tisztázásának szükségessége abból fakad, hogy a Baranya megyei katonai parancsnok az átmeneti időre olyan intézkedések megtételét tervezi, ,, . . . melyek rendszerint a polgári hatóság hatáskörébe tartoznak". Blaskovichnak módjában áll Riffl levele alapján a felvetett kérdés indokoltságát megítélni. Az alezredes részletesen beszámol az általa eddig végzett tevékenységről. Ennek során maga is így fogalmaz: ,, . . . bár nem mindig és mindenben szoros katonai intézkedések, mégis a szükségszerűség és felelősség követelte általános rendszabályok". Intézkedéseit nyolc pontban foglalja össze, s annak alapján megállapítható, hogy a Fővezérség utasításainak kézhezvétele óta rendelkezésére álló időt igyekezett nagyon jól felhasználni. A Svachulai kormánybiztoshoz november 15-én küldött jelentéséhez képest nagy előrelépés figyelhető meg a megvalósított intézkedések terén. Megszervezte a vármegyei katonai parancsnokságot és más katonai hatóságokat. Létrehozta Pécs város számára a polgári karhatalmat, amelynek feladata a rend fenntartása a katonai csapatoknak a városba érkezéséig. Beszámol a vármegyei polgárőr zászlóalj létrejöttéről. A forradalom időszakában kitűnt személyek azonnali felelősségrevonását előkészítette, megtette az előkészületeket a vármegye lakosságának lefegyverzésére. A jövőre vonatkozó tennivalók is egész konkrét formát öltöttek. - Az átmeneti időre (felsőbb rendeletre) útiigazolvány kényszert vezet be, a polgári hatóságokkal együttműködve meg fogja akadályozni az árdrágulást, a meg nem engedett kereskedelmet. Ennek érdekében lezárja a volt demarkációs vonalat gazdaságilag. Engedélyhez köti a megyéből történő szállítást, zár alá helyezi Pécs és a megye készleteit. A megtett intézkedésekre és a jövőre vonatkozó elképzelések megvalósítására véleménye szerint a rend és nyugalom helyreállítása miatt feltétlenül szükség van. A rend helyreállításának egyik kulcsát ,,a bolsevizmus által megfertőzött és semmi tekintélyt el nem ismerő talajon — a hatóságok tekintélyének visszaállításában látja. Éppen ezért az első időben a katonai hatóságok fokozott működését és előtérbe lépését szükségesnek tartja . . ." Bizonyos, hogy ennek a megítélésnek a kialakításában meghatározó szerepe van a Fővezérség szemléletének, ami Horthy szeptemberi parancsában egyértelműen megfogalmazódott. A kormánybiztos rendkívül gyorsan reagál a hozzá érkezett levelekre. Bármenynyire is laza és körülményes a kapcsolattartás a megszállott, s a meg nem szállott területek között, válasza jól mutatja lehetőségeit, az ügyek intézésébe való beavatkozásának lehetséges kereteit. Láthatóan problémát jelent számára Nendtvich és